A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Az árvízi védekezés során felhasznált több mint 10 millió, már kiürített zsákot és a homokot külön kell deponálni, ezeket a kormány a területileg illetékes önkormányzatoknak ajánlotta fel újbóli felhasználásra. A települések már nyilatkoztak arról, hogy mekkora részre tartanak igényt, jelenleg ennek összesítése zajlik. A zsákok mérettől és anyagtól függően darabonként 37−55 forintba kerültek, a több millió darabot egy holland cég bocsátotta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) rendelkezésére közbeszerzés nélkül − erre rendkívüli környezeti események idején van mód. A feleslegessé vált anyagokat az állam szállítja el, amely emellett a helyreállításhoz munkaerőt is biztosít (a hét elején például több mint kétezren végezték a munkálatokat). A sérült homokzsákokat ugyanakkor nem lehet újrahasznosítani, a polipropilén egyszerű műanyag, nem szívja magába a vizet, nem bomlik le, ellenáll a vegyszereknek, csak a mínusz 10 fok alatti hőmérsékletet nem bírja. A jól éghető hulladékot nagy teljesítményű égetőkben érdemes felhasználni, ott energiát termelhetnek belőlük − mondta lapunknak Farkas Hilda, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége ügyvezető igazgatója. Hasonlóan látja Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyi szakértője is, aki a leghatékonyabb felhasználásnak az 1200−1400 Celsius-fokon működő cementgyárakban való elégetést tartja: 1 kilogramm zsák elégetésével 0,75 kilogramm kőolajnak megfelelő energiát lehet nyerni.

Az árvízi kármentesítés teljes költsége egyelőre nem ismert, az azonban biztos, hogy az állam állja a költségeket. A katasztrófavédelemnél több mint 51 milliárd forint áll rendelkezésre, ennek egy részét a helyreállítási munkákra lehet költeni, a Belügyminisztériumnál és a helyi önkormányzatoknál pedig a vis maior keret jelent 8 milliárd forintot. A kormány emellett 15 milliárd forinttal bővítette a belügy lehetőségét a kárelhárítási előirányzat túllépésére.