Míg a világ 5 felnőtt állampolgára közül 4 megbizonyosodik abban, hogy az általa fogyasztott hírek megbízható forrásból származnak, a közvélekedés szerint az átlag lakosság mindössze 30 százaléka képes csak megkülönböztetni a valódi híreket az álhírektől - derül ki az Ipsos piackutató felméréséből.

Átlagban 28 százalékponttal magasabb, azaz közel kétszer akkora azok hányada, akik saját bevallásuk szerint magabiztosan meg tudnak különböztetni hamis és valós híreket egymástól (58 százalék), mint amit ugyanezen válaszadók tudatos hírfogyasztó polgártársaik arányáról gondolnak. Az átlagnál nagyobb önkritikával az arab, a kínai, a japán és az indiai felnőtt lakosság rendelkezik, míg egyes országoknál, mint például Magyarország, Nagy Britannia, az Egyesült Államok 40 százalékpont feletti ez a differencia.

Kapcsolódó

A magyar felnőtt lakosság meggyőződése, hogy átlát a hamis híreken, nem vezetheti meg a fake news jelensége - míg polgártársaiból nem igazán nézi ki ennek képességét.

A magyarok 72 százaléka ellenőrzi a forrás hitelességét rendszeresen vagy legalább alkalomszerűen, amely jelentősen elmarad a 82 százalékos világátlagtól. Míg a világ lakosságának fele számára alapvető rutin az igazságteszt, hazánkban ez csupán a lakosság harmadára igaz.

Egytizednyi tömeg egyáltalán nem bizonyosodik meg a hírek igazságtartalmáról, ezzel Magyarország lakossága - a törökökkel egyetemben - a legnagyobb felületet adja a fake news terjedésének.

Magyarországon a világátlaggal megegyező mértékben van szabad hozzáférés a megbízható hírekhez: itthon 65 százalék úgy véli, hogy ha keresi, talál hiteles forrást, és 12 százalék gondolja azt, hogy nincs objektív tájékoztatás az országban.

Bár világelsők vagyunk napi szintű online hírfogyasztásban, a fizetős tartalmak olvasása tekintetében a legutolsók között lehet említeni a magyar lakosságot. Elvárjuk, hogy ingyenes legyen a tartalom, ugyanakkor az online hirdetéseket sem igazán toleráljuk - derül ki a felmérésből.