A testület indokolással ellátott véleményt küldött Budapestre, amelyekre ha nem érkezik kielégítő válasz, vagy megoldás a kabinettől, akkor az Európai Bíróság elé is citálhatja Brüsszel Magyarországot ezekben az ügyekben. A cafeteria-ügyben Magyarországnak egy hónapon belül kell választ adnia, a különadók ügyében két hónapot kapott Brüsszeltől a magyar kormány.

A telekommunikációs szektorra és a kiskereskedelmi ágazatra kivetett adók a bizottság álláspontja szerint azért sértik a uniós jogot, mert a testület szerint ezek az adók hátrányos megkülönböztetést jelentenek a külföldi vállalatokkal szemben.

Kapcsolódó

"Az adókulcsok kialakítása és a két piac struktúrája miatt a gyakorlatban a hazai vállalatok kedvezőbb elbánásban részesülnek, és az adók többnyire a külföldi tulajdonú vállalatokat terhelik" - érvel a brüsszeli testület, amely szerint ez sérti az unió szerződésében rögzített letelepedési szabadságot.

A telekommunikációs szektor különadója miatt októberben már az Európai Bírósághoz fordult a bizottság, de abban az ügyben a törvényszéknek azt kell eldöntenie, sérti-e az adó az unió távközlési irányelvét, amely lehetővé teszi, hogy a távközlési cégeket úgynevezett igazgatási díj fizetésére kötelezze az állam, de abból csak a nemzeti telekommunikációs szabályozó hatóság tevékenységét lehet finanszírozni, mégpedig a szabályozási és engedélyezési rendszer fenntartásával, illetve a távközlési tevékenység végzéséhez kapcsolódó használati jogok megadásával összefüggésben. Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének álláspontja szerint a Magyarországon a távközlési vállalkozásokra kivetett különadó valójában olyan igazgatási díjnak minősül, amely - az irányelv előírásaival ellentétben - nem az irányelvben rögzített célt, hanem a központi költségvetés bevételeinek növelését szolgálja.

A cafeteria-utalványokkal kapcsolatban is a letelepedés szabadságát látja sérülni az Európai Bizottság, amely szerint Magyarország "indokolatlan és aránytalan korlátozásokat" alkalmaz, és nem biztosítja "a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát" az étkezési utalványok és üdülési csekkek kibocsátói számára.

A bizottság egy harmadik ügyben is új szakaszba léptette a Magyarország ellen folyó kötelezettségszegési eljárást. Indoklással ellátott véleményt adott ki a brüsszeli testület amiatt is, hogy Magyarország - Luxemburggal együtt - nem tájékoztatta a bizottságot a megújulóenergia-irányelv maradéktalan átültetéséről, amit 2010. december 5-ig kellett volna megtennie. De Magyarország és Luxemburg nem tájékoztatta a bizottságot az irányelv nemzeti jogszabályaikba való maradéktalan átültetéséhez szükséges valamennyi intézkedésről. Ebben az ügyben korábban 11 ország kapott az Európai Bizottságtól indoklással ellátott véleményt. Magyarországnak és Luxemburgnak most két hónapja van értesíteni a brüsszeli testületet a kérdéses intézkedésekről. A határidő lejártával a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.