A Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított áprilisi értéke 46,9 százalék lett, ami - mivel elmarad a vízválasztó 50-es szinttől - a feldolgozóipari termelés csökkenését jelzi. A márciusi értékhez képest különösen éles a kontraszt, hiszen az év harmadik hónapjában még 57,7-en állt a mutató.

2010 júliusa és 2011 júliusa között még folyamatosan bővült a feldolgozóipar, ám az azóta eltelt hónapokban csak háromszor történt hasonló (2011. szeptember, 2012. február-március), amire 2008-2009 óta nem volt példa. A mostani érték 2009 augusztusa óta a legalacsonyabb érték. Április összességében átlagos hónap volt a korábbi években, de a hosszú távú negyedik havi átlag 1996 óta (51,9) felülmúlja az e hónapban mért szintet.

Kapcsolódó

Az elmúlt 15 évben nem volt ilyen

A termelési mennyiség indexe csökkent márciusi értékéhez képest, és így már két hónap bővülés után jelzi a termelt mennyiség visszaesését. A mostani értéknél alacsonyabb áprilisi mutató az elmúlt 15 évben csak egyszer volt.

Az új rendelések indexe erősen lecsökkent, és a mostani a második legalacsonyabb áprilisi érték 1995 óta. Az új rendelések állománya így harmadszor csökkent az idei évben, és ötödszörre az elmúlt hét hónapban. Ilyen mintázatra utoljára 2009 közepén volt példa.

Az áprilisi szállítási átfutási idő ideje hosszabb lett márciushoz képest, és az ütem enyhén nőtt. A korábbi áprilisi értékeket nézve az idei a második legalacsonyabb érték 1995 óta. Az index értéke immár huszonkilencedik hónapja van 50 pont alatt, ami példa nélküli.

Csökkennek a készletek

A vásárolt készletek csökkenni kezdtek a 2012 február és március között tapasztalt növekedést követően, negyedszer az elmúlt fél évben. Az idei áprilisi érték az elmúlt tizennégy év értékei alapján átlag alatti, és a második legalacsonyabb. 2010-ben hét hónapban jelzett csökkenést az index, 2011-ben az arány hat-hat lett, 2012-ben egyelőre kettő-kettőre áll az eredmény.

2011 októberben csökkent a foglalkoztatottság a feldolgozóiparban, ami novemberben és decemberben is folytatódott. Januárban azonban a foglalkoztatottsági index értéke emelkedett, és 50 pont fölé került, ami azóta is megmaradt, bár az ütem némileg csökkent. A korábbi áprilisi értékeket nézve az idei a negyedik legmagasabb 1995 óta (2006, 2010 és 2011 után), és bőven az 1995 óta mért hosszú távú átlag felett van.

Gyorsulva emelkednek a beszerzési árak

A beszerzési mennyiség indexe szintén visszaesett márciusi értékéhez képest, és egyúttal a mennyiség enyhe csökkenését jelzi. A mostani érték jóval alacsonyabb az 1995 óta mért átlagnál, és a harmadik legalacsonyabb áprilisi adat. A beszerzett mennyiség legalább öt hónapon át tartó visszaesésére hét hónap alatt utoljára 2009 júliusa és 2010 januárja között volt példa.

A beszerzési árak esetében az árak növekedésének üteme erősödött, és ezzel együtt a beszerzési árak már harmincötödik hónapja növekednek. A mostani ütem 1995 óta vizsgálva csak a kilencedik leggyorsabb áprilisi ütem.

A késztermékkészletek szintje áprilisban alacsonyabb lett. A korábbi áprilisi értékeket nézve az idei a negyedik legalacsonyabb 1995 óta, és jócskán átlag alatti havi adatnak mondható - még úgy is, ha figyelembe vesszük az 1995 óta mért hosszú távú átlagot, mely a késztermékkészletek szintjének enyhe csökkenő trendjét mutatja. A mutató 2010 júniusa óta 50 pont alatt tartózkodott, a 2011 márciusi-áprilisi növekedés ezt a 9 hónapos trendet szakította meg, hogy azóta ingázzon 50 pont körül, bár 2012. február-márciusban folyamatos volt a növekedés.

A külpiaci mutatók közül az importindex értéke csökkent márciushoz képest, de harmadszor jelzi az import mennyiségének növekedését. A másik külpiaci mutató, az exportindex esetében kedvezőtlenebb folyamatról beszélhetünk. Az index értéke erősen csökkent az előző hónaphoz képest, és huszonnyolc hónap után először került 50 pont alá az index. A véget ért 28 hónapos bővülésnél jobb utoljára 2005 áprilisa és 2008 szeptembere között fordult elő.

Hiány csak elszórtan

Rengeteg különböző termék kapcsán jeleztek a felmérésben résztvevők jelentősebb áremelkedést. Kiemelkedően nagy csoportot alkottak közöttük a fémek és fémtermékek (nemesfémek, ezüst, réz, színesfémek, vas alapanyagok, fémtermékek, fémalapú alkatrészek), valamint a különféle mezőgazdasági, vegyipari és élelmiszeripari termékek (PVC por, lágyító, kőolajszármazékok, vegyszerek, etilén, polisztirol, báránybőr, liszt, élőcsirke).

Hiányt inkább elszórtan jeleztek mindenféle területekről (pl. gumiabroncsok, fröccsöntött termékek, tolózár, speciális csipke, etilén, élőcsirke, elektronikai és mechanikai alkatrészek). Jelentősebb árcsökkenésről számoltak be a réz és tojás esetében.