Az év elején megszokott, hogy nő a munkanélküliségi ráta − alapvetően a kifutó közfoglalkoztatásnak és más szezonális hatásoknak betudhatóan −, ám ennek üteme márciusban nagyobb volt az előző évieknél. Ezután viszont nagyot változott a kép: az áprilisi és a májusi - szezonálisan megszokott - javulás is nagyobb lett a korábbi éveknél. Így idén március-májusban a 15−74 évesek körében átlag 10,5 százalékra esett a ráta a KSH mai közlése szerint (az előző havi 11,0 százalékról); ez egy negyedév alatt 1,1 százalékpontos javulás, illetve ez a szint 0,7 százalékponttal kisebb egy évvel, illetve 0,5 százalékponttal a két évvel korábbinál.

Az idei ötödik hónapban − az előző havi 32,5 ezres csökkenés után − újabb 15,7 ezerrel csökkent az állástalanok száma, így most 460,5 ezren vannak, míg a foglalkoztatottaké 40,9 ezerrel, 3,910 millió főre nőtt. Az utóbbi egy évben 61,5 ezer fővel lett több foglalkoztatott, míg állástalanból 24,9 ezerrel talált kevesebbet a KSH.

Uniós kortársaikhoz hasonlóan a magyar fiatalok közül is még minidg sokan vannak állás nélkül: a KSH friss számai szerint a munkanélküliek 17,3 százaléka a munkaerőpiacon amúgy csak kis létszámban jelen lévő 15−24 éves kor­osz­tály­ból ke­rül ki. E korcsoport 27 százalékos munkanélküliségi rátája magasabb a tavalyinál. Ugyanakkor a 25-54 évesek - az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak - mun­ka­nél­­­kü­liségi rátája 9,6 százalék volt, 0,9 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. Az 55-64 évesek munkanélküliségi rátája 8,2, hasonló az előző évihez. A munkanélküliek 47,9 százaléka legalább egy éve keresett állást. A munkanélküliség átlagos idő­­­­­­tartama 17,2 hónap volt.

A munkanélküliségi ráta lendületes csökkenése a foglalkoztatottak számának igen jelentős, 40,9 ezer fős, az előző háromhavi átlaghoz képesti növekedése okozta, ugyanakkor a foglalkoztatás 61,5 ezerrel nőtt egy év alatt - kommentálta az adatokat Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A foglalkoztatás növekedését nagymértékben segíthette a közmunkaprogramok felfutása, azonban ilyen mértékű növekedést önmagában nem magyaráz meg, így a versenyszférában is emelkedhetett a foglalkoztatás. Az aktívak számának növekedését a szigorúbb nyugdíjba vonulási és segélyezési feltételek, valamint a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata okozhatja, így a közeljövőbben folytatódhat a bővülés. További növekedést eredményezhet, hogy a korábbi évekhez képest kevesebben jelentkeztek a felsőfokú oktatásba. Szezonális hatások miatt a következő hónapokban folytatódik a foglalkoztatás növekedése, amit az idei kedvezőbb mezőgazdasági kilátások is erősíthetnek. A tavaszi hónapoktól a nyár végéig 10,1 százalékig süllyedhet a munkanélküliségi ráta. A fokozatosan javuló növekedési kilátások hatására az év második felétől javulhatnak a foglalkoztatási kilátások a versenyszférában is. Idén összességében a tavalyinál némileg kisebb, 10,7-10,8 százalékos átlagos munkanélküliségre számít a Takarékbank elemzője, ami a jövő évben kissé, 10,6 százalékra csökkenhet.

Piaci vélemények szerint a következő hónapokban már csak minimális további javulás várható, így egy-két évig valószínűleg marad a 11 százalék körüli munkanélküliségi ráta. Az aktívak száma a következő hónapokban is nőhet a szigorúbb nyugdíjba vonulási feltételek és a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata miatt. Ráadásul a közmunkaprogramok statisztikajavító hatása idén nem látszik majd, a létszám a 2012-es nagy bővülés után aligha nő tovább. A konszenzus szerint a munkanélküliek létszáma akkor csökkenhetne, ha érdemben beindulna a gazdasági növekedés − ez azonban idén egyelőre inkább csak a második félévben várható.