Az angol nyelven harminc oldalt kitevő jogi elemzés következtetéseiben a VB egyrészt "melegen üdvözli" például a kormány azon szándékát, hogy az Országgyűlés szüntesse meg a magyar jogrendben az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének ügyáthelyezési jogkörét, viszont megjegyzi, hogy az alaptörvény negyedik módosítása alkotmányos szintre emelte az OBH-elnök "elsöprő" pozícióját. Üdvözli a bíróság azt is, hogy a kormány kivenné az alkotmányból azt a passzust, amely kimondja, hogy különadó vethető ki, ha Magyarországnak egy bírósági ítéletből váratlan fizetési kötelezettsége származik.

A VB meglátása szerint az alaptörvény márciusi módosítása mind az emberi jogok, mind az igazságszolgáltatás, mind az alkotmánybíróság tekintetében változtatott az alkotmányos kereteken.

Kapcsolódó

"A negyedik módosítás önmagában hiányosságokat teremt, vagy állandósít a magyar alkotmányos rendszerben" - állapítja meg a testület, és legfőképp az alkotmánybíróságot érintő kérdéseket tartja aggályosnak, az emberi jogok tekintetében pedig általánosságban úgy véli, hogy a módosítás több kérdést is a korábbi alkotmánybírósági döntéseket figyelmen kívül hagyva szabályoz.

Ezeket a módosításokat nem pusztán azért tartja problematikusnak a bizottság, mert rendszerszinten iktatják ki az alkotmányos kontrollt, hanem azért is, mert a VB szerint ezek tartalmilag is ellentmondanak mind magának az alaptörvénynek, mind az európai mércéknek. A testület kifogásolja, hogy az alaptörvénynek a kommunista múlt bűneivel foglalkozó része csak általánosságban állapít meg felelősséget; hogy a módosított alaptörvény értelmében a parlament nem konkrét, előre meghatározott és precíz szempontok alapján dönt az egyházak elismeréséről, és hogy a döntés ellen nincs kihez fellebbezni.

A VB úgy véli, hogy a politikai hirdetések korlátozása aránytalan mértékben érinti az ellenzéki pártokat, valamint, hogy túl homályos vagy bizonytalan az a passzus, amely lehetővé teszi a szólásszabadság korlátozását egyes közösségek méltóságának megóvása érdekében, bár a testület üdvözli a jogalkotó szándékát a gyűlöletbeszéd visszaszorítására. A magyar nemzet méltóságának külön kiemelése megteremti annak kockázatát, hogy Magyarországon a szólás szabadságát állami intézmények vagy tisztségviselők védelmére hivatkozva korlátozzák - olvasható a dokumentumban.

Az alkotmánybíróság jogköreit érintő változásokkal kapcsolatban megállapítja a VB, hogy több szabályozás márciusban az alkotmánybíróság döntésére válaszul került bele az alaptörvénybe. Annak kizárása, hogy az Ab saját korábbi határozataira hivatkozzon, szükségtelenül megszakítja a testület ítélkezési gyakorlatának folytonosságát - jegyzik meg. A negyedik alaptörvény-módosítás a VB szerint mindezeken túl ahelyett, hogy megszüntette volna az alkotmánybíróság jogköreinek korlátozását költségvetési kérdésekben, állandósította azt.

A testület emlékeztet: a kormány álláspontja az, hogy az Ab kötelezte az Országgyűlést az átmeneti rendelkezések közül a nem átmenetinek ítélteknek az alkotmányba emelésére. A VB szerint viszont az Ab mindössze arra kötelezte a jogalkotót, hogy vizsgálja meg: a megsemmisített rendelkezések melyikét óhajtja újraszabályozni és milyen jogforrási szinten.

A VB mindezek mellett vizsgálta a házasság fogalmának magyar alkotmány szerinti meghatározását, amiről kimondta, hogy a magyar hatóságok értelmezési határain belül van, vagyis nem sért európai normákat, ha azt férfi és nő kapcsolatára korlátozzák.

A dokumentumban a felsőoktatási intézmények autonómiáját, a hallgatói szerződésekre és a hajléktalanságra vonatkozó alkotmányos előírásokat is vizsgálták. Ezekkel kapcsolatban mindössze annyit állapít meg a testület, hogy ezeket nem az alkotmányban kellene szabályozni. Azt is megjegyzi, hogy e kérdések alkotmányba foglalásával ezek kikerülnek az alkotmánybíróság ellenőrzése alól.

A VB a sarkalatos törvények alkalmazására is kitér és ismerteti, hogy a magyar kormány álláspontja szerint a sarkalatos törvények száma nem változott, amit a testület nem is vitat. Mindazonáltal nem a sarkalatos törvények száma a mérvadó, hanem az, hogy milyen kérdéseket, milyen részletességgel emel a jogalkotó a kétharmados szabályozás körébe - véli a bizottság. A VB felidézi azon korábbi állásfoglalását, miszerint minél több kérdésben teszik szükségessé a kétharmados jóváhagyást, annál kisebb a jelentősége az elkövetkező választásoknak.

A Velencei Bizottság a dokumentumban hangsúlyozza, hogy a magyar alaptörvényt nem szabadna politikai eszköznek tekinteni.

"Az alkotmányozást külön kell választani a hétköznapi politikától, mert az alkotmány nem a politikai játszma része, hanem éppen ennek a játszmának a szabályait fekteti le" - fogalmaz a VB, amely arra is kitér, hogy alkotmányjogi kérdésekben nem elég csak az adott rendelkezés betűjét megvizsgálni, hanem annak alkotmányos kontextusát is elemezni kell.

Ha létezik is egy előírás valamely ország alaptörvényében, ez nem jelenti azt, hogy az a szabályozás beleillik egy másik ország alkotmányába is - fogalmaz az alkotmányügyi tanácsadó testület, amely szerint minden egyes alkotmány a fékek és az ellensúlyok összetett rendszere, amelyben minden rendelkezést a maga helyén kell értelmezni, figyelembe véve a hatáskörök egyensúlyának egészére kifejtett hatását.