Önmagában az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségének kikötése nem ütközik jogszabályba, és nem tekinthető tisztességtelennek sem - mondta az ítélet indoklásában Szeghő Katalin tanácsvezető bíró. Ebben az esetben viszont nem felelt meg a jogszabályokban rögzített tartalmi követelményeknek a kifogásolt pont, mivel nem sorolta fel elég részletesen és átláthatóan a kamatmódosítás feltételeit.

A tanácsvezető bíró szerint ezért, a 2005-ben megkötött hitelszerződés ebben a formában lényegében arra adott lehetőséget a pénzintézet számára, hogy tetszése szerint bármikor változtathasson a kamaton, ezzel megbontva az ügyfelek közötti egyensúly elvét.

A közbenső ítélet eredményeként a felpereseknek és a banknak úgy kell elszámolniuk egymással, hogy nem vehetik figyelembe az egyoldalú kamatmódosításokat. A peres felek követeléseinek elszámolása azonban hosszabb bizonyítást, feltehetően szakértő bevonását igényli, ezért volt szükség a közbenső ítélet meghozatalára.

Nagyot nyerhet az adós

A felperes, Bán Tamás a feleségével 2005 májusában 11,45 millió forintnyi svájci frank alapú, 240 hónapos futamidejű jelzáloghitelt vett fel az OTP-től egy domaszéki építkezéshez. A változó kamatozású hitel kezdeti ügyleti kamata 2,49 százalék volt, ennek mértékét a bank azonban egyoldalúan csaknem 6 százalékig fölemelte. A bank 2006 januárja és 2011 januárja között összesen tizenkétszer módosított a hitel kamatán, tizenegy esetben fölfelé. Bán Tamás számítása szerint a kezdetben 80-90 ezer forintos, majd időközben a duplájára emelkedő havi törlesztőrészletük az ítélet nyomán 40 százalékkal csökkenhet.