A kormány stratégiai kabinetje megtárgyalta 10 éves honvédségi programját, eszerint több pénz jut honvédelemre majd 2018 után, további részletekről nem beszélt Lázár János miniszter csütörtöki kormányinfón. Jelenleg a magyar GDP 0,8 százalékát (mintegy 300 milliárd forintot) fordít a magyar állam honvédelmi kiadásokra évek óta - ez több évtizedes mélypont. A NATO elvárásai szerint a GDP két százalékából lehetne fenntartani a védelmi képességeket - ez évi 700-750 milliárd forintot jelentene.

Jön a szülőtartás - az Alaptörvényben már ezt lefektette a kormány -, most elfogadta az ezt szabályozó törvényjavaslatot a stratégiai kabinet. A kormányinfón az nem derült ki, hogy mi van a törvényben.

Kapcsolódó

A kormányülésen Orbán Viktor "egy áttekintést" kért a tanévkezdésről. Lázár elmondta, hogy a munkaadói szervezetek és a szakszervezetek között "teljes a konszenzus", hogy a magyar szakképzés nem felel meg a munkaerőpiaci igényeknek - ezért is alakult ki munkaerőhiány a magyar gazdaságban. (Lázár az alacsony bérekről most megfeledkezett, csakúgy az emiatt bekövetkezett kivándorlásról, amely jelentős részben a szakképzett munkaerőt érintette.)

A kormány által most bevezetett szakgimnáziumi rendszer ennek az elvárásnak próbál megfelelni. A miniszter szerint az átalakítást két éves szakmai/társadalmi vita előzte meg, ezért jelenhettek meg csak az augusztus 31-i Magyar Közlönyökben a szakgimnáziumok kerettantervei. Lázár szerint egy éves halasztás a gazdaságban okozott volna súlyosabb problémákat.

Lázár azt mondta, a kormány olyan szakképzést akar kialakítani, ami piacképes tudást ad. Ezért zajlik az átalakítás, "szó nincs arról, hogy egy kiválóan működő rendszert akar a kormány átalakítani", mondta.

Volt szó népszavazásról, migrációról és a határhelyzetről. Lázár újfent a népszavazáson való részvétel mellett kampányolt, újra elmondta, szerinte a bojkottra fölszólító politikusok "gyávák". A kormány folytatja "tájékoztató" kampányát, ebben a kormány tagjai is részt vesznek - mondta a miniszter.