Jövő kedden ül össze legközelebb az MNB monetáris tanácsa, hogy meghatározza az irányadó kamatrátát. A lapunknak nyilatkozó elemzők az augusztusban beindított csökkentési ciklus folytatását várják novemberben, vagyis hogy a tanács 25 bázisponttal, 6 százalékra ereszti az alapkamatot. A szakemberek szerint idén ezzel viszont véget érhet a sorozat. Sőt, a romló külső és belső körülmények miatt a jövő évi folytatást is egyre több bizonytalanság övezi, ezért a múlt hónapban várt 75 helyett már csak 50 bázispontos további kamatereszkedésre lát teret − igaz, nagy szórás mellett − a konszenzus.

Vitatható hatás

A döntés hátterét tekintve két tényezőt lát Jobbágy Sándor, a CIB elemzője lényegesnek. Egyrészt mivel a monetáris lazítás szempontjából korábban hangsúlyozott fontosságú IMF-megállapodás nélkül és az inflációs kilátások romlása ellenére is megkezdődhetett a kamatcsökkentési sorozat, nyilvánvalóvá vált a pénzpiaci folyamatoknak, illetve a gazdasági növekedés ösztönzésének első helyre kerülése a kamatdöntésekben. Másrészt a konkrét novemberi helyzetet tekintve az előző kamatcsökkentés óta eltelt időszakban a nemzetközi piaci környezet relatíve kedvező maradt, a forint megőrizte stabilitását és relatív erősségét az euróval szemben (mind az előretekintő, mind a historikus volatilitás alig változott), illetve a CDS-felárak is csak minimális mértékben emelkedtek, miközben a pénzpiaci jegyzések alapján beárazottnak tekinthető a további monetáris lazítás.

Bár a kamatcsökkentés gazdaságélénkítő hatása a jelen környezetben erősen vitatható, valószínű, hogy a vártnál gyengébb (folytatódó recessziót jelző) harmadik negyedéves előzetes GDP-adat ugyancsak helyet kap a lazítást támogató érvek között.

Noha óvatosságra intő tényező lehet a nemzetközi környezet változékonysága és a magyar eszközök továbbra is jelentős érzékenysége a globális hatásokra, Jobbágy szerint a fenti tényezők alapján fő forgatókönyvként novemberben is egy 25 bázispontos kamatcsökkentésre számíthatunk. 2013 elején további csökkentések következhetnek, amennyiben a jelzett piaci feltételek ezt továbbra is támogatják.

A Matolcsy-csomagok torzítják a pályát

A makro- és pénzügyi háttér nem változott érdemben a kamatcsökkentések augusztusi megkezdése óta − mondja Kondrát Zsolt, az MKB szakembere, aki szerint a harmadik Matolcsy-csomag sem változtatja meg a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatos helyzetet, és az IMF/EU-megállapodást is inkább csak távolabb löki. A közgazdász is 25 bázispontos vágást vár a novemberi üléstől, de mint mondja, a túl laza monetáris politikával az MNB hitelessége forog kockán. A külső tagok túl magabiztosnak látszanak a saját véleményükben, és nem veszik kellő módon figyelembe a stáb és a belső tagok eltérő álláspontját.

Az elemző ezzel együtt nem tartja valószínűnek, hogy a külső tagok véleménye pár hónap alatt lényegesen megváltozna, így az infláció a közeljövőben sem lesz komoly korlát. Sőt, mivel a gazdaság recesszióban van, és a belső kereslet visszaesése jövőre is folytatódik, ezért a növekedés segítése továbbra is fontos szempont lesz a kamatdöntésben. Ha az ország kockázati felára a mostani szintek körül stabilizálódik és az árfolyam nem gyengül lényegesen, a kamatcsökkentés folytatódhat. Ezt a nézetet a tanács korábbiaknál kevésbé szigorú hangvételű közleménye is alátámasztja. A piacok jelenleg további, összesen mintegy 75−100 bázispontos kamatcsökkentést áraznak, amit Kondrát optimistának vél, ugyanis ilyen mértékű lazítást csak a legkedvezőbb külső és belső feltételek együttes és tartós fennállása esetén tart elképzelhetőnek.

A mostani stratégia túl kockázatos − Kondrát szerint − és komolyan visszaüthet, ha a globális kockázati környezet romlani kezd. A magas adósságszolgálat miatt Magyarország sérülékeny a nemzetközi pénzügyi sokkokra, miközben a jövő év első negyedévében óriási kihívást jelent majd a költségvetés finanszírozása IMF/EU-védőháló nélkül.

Emiatt fokozódhat a nyomás a magyar pénzügyi piacokon, ami magasabb hozamokhoz és gyengébb árfolyamhoz vezethet. Ez végső soron véget vethet a kamatcsökkentési ciklusnak, vagy rosszabb esetben, a tőkekiáramlást megállítandó, kényszerű kamatemelést is szükségessé tehet (negatív forgatókönyv). Minél gyorsabb és minél tovább tart a kamatcsökkentési sorozat, annál nagyobb lehet később a korrekció a pénzügyi piacokon.

Megtorpanhat a tőkebeáramlás

A nemrég elfogadott költségvetési intézkedések további inflációemelő hatással járnak, az új adókkal terhelt cégek, bankok nagyrészt átháríthatják e tételeket a fogyasztókra. Ennek megfelelően felfelé mutató kockázatokat látunk a 2013-as fogyasztóiárindex-előrejelzésben − hangsúlyozta Gabler Gergely, az Equilor szakértője, aki arra számít, hogy idén már nem folytatódnak a tárgyalások az IMF-fel, de a téma továbbra is fókuszban maradhat. Megállapodásra abban az esetben számít Gabler, ha a nemzetközi hangulat drasztikusan romlana és megtorpanna a jelentős spekulatív tőkebeáramlás hazánkba. Ekkor ugyanis jelentősen gyengülhet a forint, nőhetnek a kötvényhozamok és nehézséget mutathat a lejáró deviza-államadósság refinanszírozása. Ezt akkor egy gyors IMF-megállapodással lehet orvosolni, így a kormány ismét békejobbot nyújthat a nemzetközi szervezeteknek.