Az IMF megközelítése sokat változott az elmúlt években a válságkezelés, a korábbi évekhez képest nagyobb hangsúlyt fektetett elemzéseiben a növekedésösztönző intézkedésekhez. Az Európai Unió ezzel szemben a "pénzért fegyelmet" követi, vagyis negyedévente ellenőrzik az államháztartás hiányát és az államadósság mértékét - más makrogazdasági mutatókat nem - mondta Csaba László a CEU professzora a Századvég, a Széll Kálmán Alapítvány, valamint a Heti Válasz kiadó közös konferenciáján. A két partnerünk nem ugyanazt akarja, nehéz úgy megállapodásra jutni a két szervezettel, ha azok nincsenek konszenzusban - mondta Csaba.

Jóval megértőbb az IMF - ez már a 2010-es tárgyalások során kiderült - mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő igazgatója. Az ok, hogy az EU nehezebb helyzetben van, ugyanis számos ország költségvetési hiánya magas szinten ragadt be, így nem tekinthet el az újabb megszorításokról akkor sem, ha azokra épp a korábbi megszorítások miatt volt szükség. Ugyanakkor a tőke lábbal szavaz - még az érint országok saját polgárai is külföldre menekítik befektetéseiket, így az eurózóna egzisztenciális válságban van - most derül ki, hogy működik-e. Az EU sokkal komolyabb problémákkal szembesül, mint az IMF - így nem csoda, hogy a Valutalap sokkal lazábban reagál a fenntarthatósági célokra, ráadásul az IMF egy szakmai, míg az Unió egy politikai szervezet - ezért is más a megközelítésük - mondta Duronelly.

A Valutalapnál komolyabb változások voltak - egyáltalán nem szigorúak a követelményeik - mondta Heim Péter a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke. Bár az USA-ban és az angolszász országokban a legnagyobb a költségvetési fegyelmezetlenség, mivel azonban az USA-nak vétójoga van az IMF-ben, ezért a szervezet valószínűleg ezért is engedékenyebb. Én nem hiszek az európai összeomlásban, ez a forgatókönyv túl van lihegve - mondta a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke