Románia idén biztosan teljesíteni tudja a Nemzetközi Valutaalappal kötött szerződésben vállalt, maximum 4,4 százalékos GDP-arányos hiányt, és a korábban prognosztizált 1,5 százalékos növekedés is tartható, a jövő évi GDP-növekedésre vonatkozó kilátások azonban folyamatosan romlanak − ismerte be a múlt héten először Emil Boc román kormányfő. A kedvezőtlen világpiaci események ellenére az IMF és Bukarest hivatalosan még nem rontott a jövő évre vonatkozó 3,5-4 százalékos növekedési prognózisán, továbbra is erre épül a jövő évi költségvetés. A GDP növekedésének üteme azonban a második negyedévben már jelentősen lassult, az élénkülés alig 0,2 százalékos volt az előző év azonos időszakához képest, miközben az előző három hónapban még 0,7 százalékos növekedést mértek. Elemzők szerint a román gazdaság a harmadik negyedévben magasabb fokozatra kapcsol, a növekedés motorja az ipar és mezőgazdaság lesz. Augusztusban az ipari termelés 7,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a júniusi 3,2 és a júliusi 5 százalékos növekedést követően.

Becslések szerint az agrárium − a rendkívül jó mezőgazdasági termésnek köszönhetően − 12 milliárd euróval járul hozzá a harmadik negyedévi GDP-növekedéshez. Az éves infláció szeptemberben 3,45 százalékra süllyedt, ami a Román Nemzeti Bank (BNR) által kitűzött 2−4 százalék közötti idei inflációs célon belül van − erősítette meg a hivatalos adatokat Mugur Isarescu jegybankelnök.

A pénzromlás üteme az év első felében még 8 százalék körül volt, az év/éves összehasonlításban ugyanis a tavalyi 5 százalékos áfaemelés hatása tükröződött. A világpiaci negatív trendek miatt várható exportcsökkenés és a tőkekivitel sebezhetővé teszik a román gazdaságot, ami arra kényszeríti az október végén Bukarestbe látogató IMF-bizottságot, hogy 1-1,5 százalékkal rontsa a jövő évi GDP-prognózisát − jelentette ki Jeffrey Franks, az IMF Romániáért és Bulgáriáért felelős biztosa. A gazdaságra nézve további veszélyforrás, hogy a kormánynak nem sikerült minden kötelezettségét teljesítenie, miközben a megszorító intézkedések sem hozták a várt hatást a költségvetésre nézve. Nem sikerült érdemben csökkenteni az állam tartozásait, nem történt meg az egészségügy reformja, és továbbra is vészesen alacsony az európai források felhasználásának aránya. A Valutaalap által figyelt tizennyolc állami vállalat adósságállománya eléri a GDP 3,6 százalékát, miközben a cégek privatizálása mindeddig elmaradt − figyelmeztetnek az IMF szakértői. Nagyot ugrott eközben a román csődkockázati mutató is, az 5 éves cds-felár 2,45 százalékról 4,2 százalékra nőtt a harmadik negyedévben, míg annak valószínűsége, hogy Románia a következő öt évben fizetésképtelenné válik, 16,2 százalékról 26,2 százalékra emelkedett − derül ki a CMA DataVision jelentéséből.