Nem sok gondolkodási időt hagyott a hozzászólóknak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi), az egészségügyet alapjaiban újrarajzoló rendelet-tervezet pénteken reggel került fel a kormány.hu-ra, hétfő délig tartó véleményezési határidővel.

A tervezet látszólag jelentéktelen eleme az egyik mellékletben megjelenő új szakmai kódrendszer bevezetése. A kilencvenes évek közepe óta többé-kevésbé változatlan intézményi szakmai kódrendszer "beszélő kódszámként" tartalmazza az ellátást végző egység működési helyét, illetve az ott történő ellátás szakmai besorolását.

Miért rossz, ha februártól az összes kórház ÁNTSZ engedélye lejár?

A jogszabálytervezet azonban fenekestől felfordítja a régi kódrendszer szakmai kódsorát, az újraírt szakmai kódok így nem jelentenek mást, minthogy februártól az ország összes fekvőbeteg-szakellátást biztosító intézményének és osztályának automatikusan lejár az addigi ÁNTSZ engedélye, mivel az a régi kódsorozatra alapul - hívja fel a figyelmet Poller Imre orvos, egészségügyi szakértő.

Az új jogszabály a szintén a napokban közzétett szakmai minimum-feltételekkel egy időben lép hatályba, így az új regisztrációkhoz már az új szakmai minimum-feltételeket kell az osztályoknak teljesíteni, különben nem kaphatnak ÁNTSZ engedélyt, és nem juthatnak hozzá az OEP szerződéshez-finanszírozáshoz. Az újraregisztrálási folyamat óriási zűrzavart okozhat, pecsétek, és iratok ezreit kell cserélni-módosítani, mindez a betegekre nézve beláthatatlan következményekkel is járhat. Másodlagos, de nem lebecsülendő hatásként az új kódrendszer teljességgel összehasonlíthatatlanná teszi az ellátási teljesítmények összevetését a régi szakmai kódokon alapuló rendszerben regisztrált értékekkel, különösen mivel sem naptári, sem finanszírozási évhez nem igazodik a változás.

Nem csak az új kódok veszélyeztetik az ellátást

A szakmai kódok és a minimum-feltételek egyidejű változtatása a jelenlegi ágyszámok átstrukturálódását, illetve csökkenését eredményezheti, indirekt hatásként csökkentve az intézményre jutó finanszírozás (TVK) nagyságát is. Nagy kérdés, hogy az ismert krónikus szakmunkaerő-hiány dacára, úgy ahogy működő jelenlegi kórházi rendszer miként felel majd meg az új minimum-feltételeknek.

A fantom osztályok, vagy fantom ágyak rendszerből való kilépése meglepő következményekkel járhat, számos szakma kerülhet egyes területeken veszélybe. Példaként szolgálhat a klinikai onkológiai ellátás, ahol az új minimum-feltételek a működtethető ágyak számát a rendelkezésre álló szakorvosok számához kötik. Paradox módon az egyetemi onkológiai ágyak a legveszélyeztetettebbek, ahol a klinikánként elkülönülten működő, összességében azonban százas nagyságrendű onkológiai ágyak az új szakmai minimum-feltételeket nem kielégítő szakorvos-számmal működtek eddig.

Ezeknek az ágyaknak a nagy részén azonban az onkológiával összefüggő gyógyítás történt, ha csökken a szabályosan regisztrálható onkológiai ágyak száma, minden eddig máshol végzett tevékenységet a megmaradó ágyakra fognak irányítani, és ez komoly gondok forrása lehet. Valami olyasmi ez - példálózik Poller - mint amikor a szekrény hátsó lábaiként szolgáló téglákat kiveszik, mondván, azok nem szabályosak, mire az egész szekrény összedől.

Így is megoldható a munkaerőhiány

A még be sem vezetett szakmai minimum követelményrendszer fellazítását, a krónikus területi munkaerőhiány enyhítését szolgálja a rendelettervezetnek az a része, amelyik az uniós támogatási forrásból megvalósuló pályázatok körében megengedi, hogy a röntgendiagnosztikai vizsgálatoknál a szakmai tevékenység irányítása, illetve a diagnózis felállítása távdiagnosztika keretében valósuljon meg, vagyis a rendelési idő egy jelentős részéhez nem kell orvos. Ezzel megteremtik a jogi alapot a kistérségi szakrendelők igen jól felszerelt, de szakemberhiányos radiológiai egységeinek működtetéséhez - mondja Poller Imre.

Egyetlen tollvonással megoldja a munkaerőhiányt a jogszabálytervezet az alapellátáshoz tartozó szakorvosi rendeléseknél azzal, hogy a szakrendelés elnevezését rendelésre módosítja, így a feladat ellátásához elég lehet rezidens, vagy más szakvizsgával rendelkező orvos is, mint ami a rendelő elvi profilja

A tervezet lehetővé teszi, hogy az OEP által finanszírozott Országos Mentőszolgálat szerződést kössön mentést végző egészségügyi szolgáltatókkal, ez például a koraszülött mentés esetében  a jelenlegi áldatlan helyzet rendeződésének a lehetőségét is jelenti.

Meghökkentő elem a május 1.-től kötelező térségi várólista, mely mind a betegek, mind pedig az ellátórendszer hosszú távú struktúrája szempontjából beláthatatlan következményekkel járhat. A térségi várólista rendszer szerint, egy térségen belül a várólistára irányítandó ellátások a térség bármely ilyen beavatkozásra, műtétre jogosult intézményében elvégezhetőek. A térségi várólisták kezelése - erre konkrét utalás a tervezetben nincsen - valószínűsíthetően a térségi egészségszervezési igazgatóságok feladata lesz.

Mi a baj a térségi várólistával?

Térségi várólista alapján végzik például a szürkehályog-műtéteket, a gerinc és csípőprotézis műtéteket, a mandula, orrmandula, vagy orrmelléküreg bevatkozásokat, de ide tartoznak az epekövesség gyógyítását célzó operációk, a sérvműtétek és a nem rosszindulatú daganatos folyamat miatt végzendő nőgyógyászati beavatkozások is. Az új minimum-feltételek a daganatos betegségek műtéteit a megyeközpontokba, illetve onkológiai osztályt működtető kórházakba centralizálják, ebből fakadóan ezeken az osztályokon csökken az elvégezhető egyéb műtétek száma, míg az onkológiai sebészetről "lemondó" kisebb osztályokon elvileg szabad sebészeti kapacitás képződik.

A múlt év végén nyilvánosságra hozott térségi határok értelmében így könnyen előfordulhat, hogy mondjuk Óbudáról Gyöngyösre kell utazni egy sérvműtétre, vagy a belvárosból Szolnokra egy epekő probléma megoldásért. Arról azonban nem szól a tervezet, hogy a gyakorlatban hogyan segítik a betegeket a kijelölt ellátó helyre való eljutásban, illetve a hozzátartozók miként vehetnek így részt a kórházban fekvő napi gondozásában, és azt sem rendezi, hogy mi történik akkor, ha a beteg bármilyen okból nem vállalja az egyszerű rutinműtétért a kijelölt helyre történő utazást.

Hova vezet mindez?

Túl azon, hogy a térségi várólista a korrupció melegágya lehet, és a "sürgősségi" eljárások szaporodását vonhatja maga után, veszélyes hatást gyakorol az ellátórendszer struktúrájára is - hívja fel a figyelmet Poller Imre. Az egyszerűbb beavatkozásokat ugyanis a kisebb, vidéki kórházak irányába tolja, a bonyolultakat a nagyvárosok felé, s ha 3-4 évig ebben a formában működtetik a rendszert már változtatni sem igen lehet, annyira torzul az ellátás szerkezete - teszi hozzá a szakértő.