Az áremelkedés mértékét azonban egyelőre lehetetlen megbecsülni. A kata helyett javasolt átalányadózás ugyanis bizonyos helyzetekben akár még előnyösebb is lehet, hiszen az építőiparban a bevétel 80 százalékát költségként lehet elszámolni, azaz csak 20 százalék után kell adózni.

A katázásnak az előnyök mellett voltak hátrányai is az építőiparban - mondta Koji László a napilapnak.

A 148 ezer építőipari vállalkozásból 80 ezer egyéni vállalkozó, a katás vállalkozások pedig gomba módra szaporodtak. Ha ugyanis a vállalkozó elérte az évi 12 milliós bevételi plafont, létrehozott egy rokonának is egy katás vállalkozást. Ez pedig az ÉVOSZ elnöke szerint a megrendelők megtévesztésére is alkalmas volt, hiszen a munkát valójában nem az végezte, aki a számlát kiállította.

Most viszont a módosítással számos építőipari kisvállalkozót nehéz helyzetbe hoztak, hiszen sokan dolgoznak a lakosságnak és alvállalkozóként cégeknek is.

Választaniuk kell ugyanis: vagy maradnak a kata hatálya alatt, de akkor csak lakossági ügyfeleknek dolgozhatnak, vagy áttérnek egy másik adózási formára.

Azzal az általános vélekedéssel viszont nem ért egyet, hogy a szigorítás miatt újra nő feketézés az építőiparban. Az építőiparban ugyanis nagy értékű, hosszú távra szóló munkákról van szó, amelyeknél mind a megrendelőnek, mind a kivitelezőnek fontos a garancia a teljesítésre és a kifizetésre is, ezt pedig a szerződés és a számlaadás tudja garantálni - fogalmazott Koji László.