A társadalomtudósok kíváncsiak voltak arra, hogy a kormányzati megszorító intézkedések melyik része veri ki a leginkább a biztosítékot az embereknél - derül ki a G7 cikkéből, amely egy amerikai kutatást szemléz. Az egyik hipotézis szerint a megszorításról alkotott vélemény annak függvénye, hogy az ember hol helyezkedik el a klasszikus bal-jobb politikai spektrumon.

Ez részben igaznak bizonyult: bár a konzervatívabb emberek körében magasabb volt a megszorítások elfogadottsága, az ideológiai spektrum baloldali végén pedig alacsonyabb, a vizsgált öt országban (Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Görögország és az Egyesült Királyság) négyben a balközéphez sorolt emberek körében is meghaladta az 50 százalékot a megszorításokat támogatók aránya.

Még az anyagi helyzet sem döntő

Ennél is gyengébb volt az összefüggés az anyagi helyzet és a megszorítások támogatása/elutasítása között. Az egyebek mellett a jövedelmet, a kormányzati juttatásoktól való egzisztenciális függést, adóssághelyzetet leíró változók esetében sincs világos kapocs a megszorításhoz való viszonyulással, azaz a szegényebbek nagy átlagban nem utasítják el jobban a dolgot, mint a gazdagabbak.

Nincs hatása a válaszadók nézeteire a kormányzat kompetensségével kapcsolatos véleményüknek sem, de a magasabb iskolázottság összefüggést mutat a gazdaságélénkítés iránti preferenciával.

"Ne turkáljanak a zsebemben!"

Egy másik (olasz-spanyol) kutatásból azután kiderül, "mire ugranak" az emberek. A megszorításokkal kapcsolatos általános kérdésekkel szemben a konkrét intézkedések támogatottságában jelentős különbségek vannak. A nyugdíjcsökkentést például erősen elutasították mind az olasz, mind a spanyol válaszadók, a szociális kiadások azonos arányú csökkentése kevesebb mint feleakkora esést okozott, mint a nyugdíjcsökkentés. A közalkalmazottak leépítése nem volt hatással a megszorító csomag megítélésére.

Volt egy kiadáscsökkentési kategória, amely kifejezetten növelte a csomag támogatottságát: a védelmi kiadások megvágása a jelek szerint népszerű dolog Dél-Európában.

A bevételnövelő lépések közül nem meglepő módon a személyi jövedelemadó emelése a leginkább elutasított. (A kata átalakítása lényegében ennek felel meg azoknál, akik a jövőben már nem választhatják ezt az adózási formát.) A forgalmiadó-emelés ennél valamivel kevésbé volt népszerűtlen, míg a társasági adó emelése nem igazán van hatással a válaszadók nézeteire, csak egy drasztikus (26-30 százalékos) emelés esetén örvend valamennyi támogatottságnak a cégek megsarcolása.