Mialatt a kormány az elmúlt években számos olyan intézkedést hozott, aminek eredményeképpen a hazai készpénzállomány soha nem látott szintre emelkedett, a múlt hónapban Varga Mihály bevallotta, hogy ez nem éppen kedvező folyamat. A nemzetgazdasági miniszter az InfoRádiónak nyilatkozva ismerte el, hogy ahol magas a készpénzállomány, ott a feketegazdaság aránya is magasabb. A készpénzállomány emelkedésében pedig közrejátszott a tranzakciós illeték bevezetése is.

Emellett a bankkártya-elfogadóhelyek alacsony száma is probléma, ráadásul a kártyaelfogadó (pos) terminálok kiépítési és fenntartási költségei túlságosan magasak. A miniszter szerint a kormány ezeken a költségeken próbál faragni, és a költségvetést is úgy tervezték, hogy a készpénzállomány csökkenését elősegítsék.

Bár a tárcavezető az interjúban nem említette, de a 150 ezer forintig ingyenes készpénzfelvétel sem kedvezett az elektronikus fizetési formák terjedésének. Apróság, de mialatt Magyarországon egyre több szolgáltatást - például autópályamatrica-vásárlás és parkolás -, igénybe lehet venni mobiltelefonnal, a fizetendő összeghez képest magas kényelmi díjak sokakat tántoríthatnak el ettől és még lehetne sorolni a példákat.

A Napi.hu megkérdezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy milyen lépéseket tesznek a jövő évi költségvetésben a készpénzállomány csökkentése érdekében, illetve tervezik-e módosítani a korábbi döntéseiket, amelyek pont ezzel ellentétes folyamatokat váltottak ki. Válasz egyelőre nem érkezett.

Az elektronikus fizetést segítenék valahogy

A kabinet elszántságát is jelzi, hogy az április végén publikált friss konvergenciaprogram is foglalkozik a túl magas készpénzállománnyal. Ezt a helyzetet a kormányzat két fő tényezővel magyarázza: az alacsony betéti kamatok, valamint a készpénznek a rejtett gazdasággal való kapcsolata, anonimitása.

A rejtett gazdaság visszaszorítása érdekében szerepel is a programban, hogy az elektronikus tranzakciók arányának növelése segítené a gazdaság fehéredését és az online pénztárgépek ellenőrzésének hatékonyságát. A pos-terminálok számának növelése nyomán pedig csökkenne a készpénztartás költségszintje is.

A kabinet szerint a kevés pos-terminál fő oka a magas telepítési költség. Az elfogadóhelyek telepítését ösztönző program kidolgozása pedig folyamatban van - ennél több konkrétum azonban nem szerepel.

Legutóbb a Portfolio.hu írt arról, hogy 2013-ban már megbukott egy pilot projekt, amelynek keretében pos-terminálokat próbáltak telepíteni Fejér-megyében. A program ideje alatt a bankok összesen csupán 114 terminált telepítettek ki. Az MNB akkori becslése szerint egy hasonló országos program költsége 6-8 milliárd forint. A dolgot bonyolítja az is, hogy a készpénzforgalom csökkenése nyomán komoly elmaradás lehet az adóbevételeknél, a tranzakciós illeték csökkenése nyomán.

Még több készpénze lett a magyaroknak

Idén áprilisban márciushoz képest 32,2 milliárddal 4289,1 milliárd forintra nőtt a készpénzállomány értéke - derül ki az MNB mérlegéből. Ez az egy évvel ezelőtti szinthez képest 10,6 százalékkal, 410 milliárddal magasabb. Az ugyanakkor egyértelműen látszik, hogy lassul a  magyarok készpénzéhségének növekedése. Az áprilisi összeg ugyanis "csak" 10,6 százalékkal magasabb, mint az egy évvel ezelőtti (ez is 410 milliárdot jelent), ez pedig évek óta a legalacsonyabb szám. Ráadásul decemberben és januárban is több készpénz forgott itthon.

Forrás: MNB, Napi.hu

A részletes, címletek szerinti bontás csak március végéig áll rendelkezésre, de ebből kiderül, hogy a bankjegyek közül messze a tízezresből és húszezresből van a legtöbb 153, illetve 120 millió darab. Ebben az is közrejátszik, hogy az MNB fokozatosan cseréli a két legnagyobb címletet, vagyis sok újat bocsátott forgalomba, a régieket pedig fokozatosan kivonják.

Összesen 423 millió bankjegy és 1,53 milliárd érme van forgalomban. Utóbbiak harmadát az ötforintosok teszik ki. Ráadásul a készpénzgyártás nem olcsó mulatság. Sajnos a 2015-ös számok még nem ismertek, de 2014-ben a bankjegy- és érmegyártásra összesen 4,8 milliárd forintot költött a jegybank, szemben a 2013-as 3,9 milliárddal.