Az alaptörvény értelmében a központi költségvetésből csak olyan szervezetnek nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható. A 2011-es államháztartási törvény szabályozása szerint pedig nem átlátható szervezet részére nem adható támogatás - derül ki Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter Szilágyi György és Volner János jobbikos országgyűlési képviselő írásos kérdésre adott válaszából. (Ez a honatyák által a Milyen tulajdonosi struktúrájú szervezetek részesülnek az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Magyarország költségvetése által közösen biztosított forrásokból beadott kérdéssorozat immár ötödik tagja. A negyedik résznek - amely az offshore hátterű cégek támogatását firtatta - komoly visszhangja volt április közepén.)
A tárcavezető szerint a kormány a fejlesztéspolitika végrehajtásánál mindent elkövetett az átlátható és tiszta viszonyok megteremtéséért. Ennek érdekében szigorodott például a közbeszerzésekről szóló törvény is, az Országgyűlés a nemzeti vagyon védelméről törvényt alkotott és elfogadta az új Büntető törvénykönyvet. Mindezek hatására Magyarországon 2011-ben, 2012-ben és 2013 első harmadában is teljesen átlátható, ellenőrzött és szabályos formában zajlott az uniós források felhasználása, valamint jelentősen csökkentek a szabálytalanságok is - véli Némethné.
Az NFÜ-nek nyilatkoznak a támogatottak
Az uniós támogatások odaítélésével kapcsolatban az alaptörvényben foglalt elvárások érvényesüléséért a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a közreműködő szervezet a felelős. A 4/2011-es kormányrendelet és a támogatási szerződések mellékletét képező általános szerződési feltételek alapján a támogatási szerződés megkötésekor a támogatottnak szükséges igazolnia, hogy átlátható szervezetnek minősül. Ennek megfelelően az NFÜ nyilatkozatot kér a támogatottól, miszerint az átlátható szervezetnek minősül. Amennyiben a nyilatkozat hamis, az büntetőjogi felelősségre vonással jár.
Más biztosítékok is vannak
A szerződések további biztosítékokat is tartalmaznak annak érdekében, hogy amennyiben az átláthatóságot illetően gyanú merül fel, az NFÜ intézkedjen, illetőlve a támogatás Magyarországon, átlátható szervezetnél hasznosul. Ilyen például az elállás, vagy a biztosítékok széles körének érvényesítési lehetősége, de ezt a célt szolgálja a többéves fenntartási kötelezettség is. Az ERFA-támogatási konstrukcióknál a támogatási döntés előkészítése során az volt a kiemelt vizsgálati szempont, hogy olyan vállalkozásokat támogassanak, amelyek hosszú távú, fenntartható fejlesztéseikkel eredményesen képesek hozzájárulni Magyarország és az érintett kisebb földrajzi terület fejlesztési terveihez, felzárkóztatásához. Ennek megfelelően az NFÜ elsősorban azt vizsgálta, hogy a pályázaton induló vállalkozás képes-e megvalósítani a kiírásban szabott feltételeket, a projekt műszakilag és pénzügyileg megfelelően előkészített-e, képes-e a fejlesztéssel létrejött projekteredmény az új, hozzáadott érték megteremtésére, és az indikátorok teljesítéséhez össztagállami szinten hozzájárul-e.
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve