Török Krisztina, az intézet főigazgatója emlékeztetett, hogy az elmúlt öt évben számos előremutató intézkedés történt, hogy javuljanak a népegészségügyi adatok. A 65 éves kor előtt bekövetkező halálozás aránya azonban kétszerese az EU15 országokban - azaz a 2004-es bővítés előtti uniós tagállamokban - kimutathatónál. Az összes halálozás több mint felét a keringési rendszer megbetegedései okozták, amelynek hazai 20 százalékos csökkenése ellenére is nőtt a különbség a magyar adatok és az EU15 országokéi között. Az idei egészségfelmérés is alátámasztotta, hogy a krónikus betegségek kialakulásában kiemelkedő szerepet játszó egészségtelen életmód a magyarok jelentős többségére jellemző. A felnőtt lakosság több mint fele súlytöbblettel él, csak minden 6. felnőtt végez megfelelő testmozgást, és minden harmadik felnőtt dohányzik.

A GDP ötödét emészti fel a megromlott egészség

Török Krisztina hangsúlyozta, hogy a megromlott egészségben leélt évek becsült költsége nagyjából a 2010-es GDP 20 százalékának felel meg. A főigazgató szerint az egészségkultúrát, a különböző programokat közelebb kell vinni a lakossághoz, meg kell változtatni az egyén hozzáállását a saját egészségéhez, az egészségmegőrzéshez. Új népegészségügyi szemlélet elterjesztésére van szükség, ahol a megelőzés kerül a fókuszba - mondta. Prevenciós szakemberek - gyógytornász, dietetikus - alkalmazása szükséges az egészségügyi szolgáltatóknál, és át kell ültetni a külföldi "jó gyakorlatot" a magyar rendszerbe.

Beneda Attila egészségügyért felelős helyettes államtitkár is a népegészségügy területén szükséges paradigmaváltásról beszélt. Azt mondta, a krónikus betegségek kialakulása nagymértékben függ a megelőzéstől, azaz az életmódtól, amelybe a helyes táplálkozás, a testmozgás és a káros szenvedélyek kerülése tartozik. Úgy vélte, a változáshoz innováció és kreativitás kell, de az elmúlt években is már számos népegészségügyi intézkedés történt.

Íme az elégedettség titka?

Idén készített felmérést a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet a felnőttek és a gyermekek egészséggel kapcsolatos ismereteiről, amelyből egyebek között kiderült, hogy

- a felnőttek több mint 90 százalékának legfontosabb életcélja, hogy elkerülje a betegségeket

- az emberek többsége tisztában van az egészségét károsító életmóddal, mégis keveset tesz ellene

- az elhízott vagy túlsúlyos felnőttek mindössze 45 százaléka van tisztában azzal, hogy testsúlya nem megfelelő

- a felnőttek 41 százaléka nem végez elegendő testmozgást

- minél jobbnak ítéli valaki az egészségi állapotát, annál inkább elégedett az életével