Az MNB szerint az olcsó, 2 százalékos marzson plusz 0,5 százalékos garanciadíj mellett elérhetővé váló kölcsön beruházási célra éppúgy felhasználható lenne, mint például uniós pályázati elő- és önrész finanszírozására vagy éppen forgóeszköz-hitelként is.

A probléma legplasztikusabban a forgóeszközhiteleknél jelentkezik. Miközben a jegybank a beruházási hitelek mögé akár 10 éves futamidőre is odaadja 0 százalékos szinten saját forrásait, a jellemzően éven belüli forgóeszközhiteleknél komoly problémát okoz, hogy az MNB elvárja: a "betörlesztett" összeggel a bank a beérkezés után elszámoljon. Így viszont az ügyfelek azzal szembesülhetnek, hogy a futamidő közbeni feltöltés után nem lesz módjuk a kedvező kamatozású hitelfelvételek mellett újabb összeget felvenni. Míg tehát egy beruházási hitelnél akár egy évtizedig tudja valóban segíteni a jegybank a vállalkozást, a forgóeszköz-finanszírozás esetén előfordulhat, hogy csak egy készletfeltöltés támogatására jó a megoldás. Lapunk úgy tudja, hogy a jegybankban is észlelték a problémát és már keresik a megoldást.

Magára hagyja az MNB a bankokat?

Miközben a feltételek módosulása egyértelműsíti, hogy valóban csak a legjobb minősítéssel bíró cégek számára lesz elérhető a növekedési hitel, továbbra is kérdéses, hogy az MNB a bankok mellé áll-e azzal, hogy jobban egyértelműsíti: a mostani konstrukció valóban nem általános megoldást kínál a vállalkozói szektor számára. Ha nem így lesz, továbbra is komoly kockázatot fut a bankrendszer, hiszen vállalkozások ezrei számára jelenthet majd csalódást, ha ráébrednek, hogy a konstrukció nem számukra kínál (elsősorban) lehetőséget − ezt pedig a politika ismét felhasználhatja a bankellenes közhangulat szítására.