Decemberben az éves inflációs ráta 0,4 százalékponttal emelkedett, a novemberi 0,5 százalékról 0,9 százalékra, de a maginfláció 1,4 százalékos maradt, az infláció emelkedését az üzemanyagok árindexének (3,7 százalékpontos) emelkedése okozta a bázishatások miatt. Az MNB által számított mindhárom inflációs alapmutató mérséklődött az előző hónaphoz képest. Az indirekt adóktól megtisztított maginfláció a novemberi 1,2-ről 1,1 százalékra, a keresletérzékeny infláció 1,8-ról 1,5 százalékra, a ritkán változó árú termékek inflációja 1,8-ról 1,7 százalékosra lassult decemberre.

Az elmúlt időszakban a keresletérzékeny termékek hozzájárulása az inflációhoz érdemben nem változott, míg a volatilisebb, főként költségváltozásokra érzékenyebb tételek - élelmiszer és energia - árai összességében az árcsökkenés irányába hatottak - fűzte hozzá a jegybank elemzése.

Kapcsolódó

Az iparcikkek éves inflációja novemberhez képest lényegében változatlan maradt, a tartós iparcikkek árai csökkentek, a nem tartósaké változatlanok maradtak. A tartós iparcikkek árcsökkenéséhez leginkább a használt személygépkocsik árdinamikájának (1,1 százalékpontos) lassulása járult hozzá. Az iparcikkek árazását a mérsékelt importárak árleszorító hatása, valamint a folyamatosan élénkülő belföldi kereslet együttes hatása alakítja - állapította meg a jegybank elemzése. A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árai enyhén emelkedtek, amihez több termékkör kisebb áremelkedése járult hozzá. A nem feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árszintje lényegében változatlan maradt novemberhez viszonyítva.

A piaci szolgáltatások árai havi összevetésben nem változtak, a termékkörre általánosan visszafogott árdinamika volt jellemző, ám a piaci szolgáltatások inflációjának alakulása szempontjából az idei év eleje lehet meghatározó .