A magyarországi vállalkozások kutatás-fejlesztés (k+f) célú ráfordításainak mértéke lényegesen eltér az egy évvel korábbi eredményektől − állapította meg a Deloitte közép- és nagyvállalatok körében végzett idei felmérése. Míg 2010-ben a vállalatok többsége (62 százaléka) árbevétele 1 százaléknál kisebb szeletét költötte k+f-re, 2011-ben érezhetően megnőtt azoknak a vállalkozásoknak az aránya (38-ról 59 százalékra), amelyek 1 százalékot meghaladó mértékű ráfordításról számoltak be. Ez az érték a növekedés ellenére valamivel elmarad a cseh és a szlovák eredményektől, ahol a válaszadók 65, illetve 78 százaléka költ az árbevétele 1 százalékánál többet erre a célra. A jövőbeli tervekre vonatkozóan a válaszadók óvatosabbnak bizonyultak: a következő két-három évben a magyarországi cégek nagyobb része tervezi k+f ráfordításai csökkentését 2011-hez képest, mint ahányan azok növelésével számolnak.

Magyarországon a tavalyi eredményekhez hasonlóan a cégek most is a szabályozói környezet kiszámíthatóságát tartották a legfontosabb tényezőnek, amit a támogatások mértéke, valamint a tapasztalt és képzett k+f szakemberek rendelkezésre állása követ − mondta Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. k+f és állami támogatások üzletágának igazgatója. A felmérés eredményei alapján a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség a megfelelő k+f rendszer kialakításának − és a vállalati k+f ráfordítások növekedésének − az alapját jelentik.
A felmérésben a Deloitte azt is vizsgálta, hogy a cégek több kutatás-fejlesztési tevékenységet folytatnának-e Magyarországon a jövőben (azaz növekedne-e ráfordításuk), ha az itt végzett k+f aktivitásuk több támogatásban és/vagy adókedvezményben részesülne. A tavalyi eredményekhez hasonlóan a válaszadók 63 százaléka (2011-ben 57 százalék) igennel válaszolt, ami jóval alacsonyabb arány a cseh és szlovák eredményekhez képest, ahol ugyanez az érték 76 és 87 százalék.

A vállalkozásoknál tavalyhoz hasonlóan idén is kifejezetten élénk érdeklődés mutatkozott az új Széchenyi terves k+f kiírások iránt. A Deloitte külön vizsgálta azt is, hogyan vélekednek a cégek a k+f adókedvezmények és a pályázati támogatások igénybevételével kapcsolatban. Tavalyhoz képest jelentősen csökkent azon válaszadók száma, akik azért tartanák kockázatosnak a k+f adókedvezmények igénybevételét, mert nem igazán ismerik az adóhatóság álláspontját. Ebben a pozitív irányú változásban a 2012. február 1-jével hatályba lépett új k+f minősítési rendszer bevezetése is nagy szerepet játszott − állapította meg a tanácsadó cég. Az eredmények azt mutatják, hogy a cégek komoly elvárásokkal tekintenek ugyan erre az új rendszerre, de emellett egyfajta előzetes bizalom is megfigyelhető részükről a minősítési rendszert illetően. Negatívum ugyanakkor, hogy az egy évvel korábbi eredményekhez képest jóval nagyobb volt azoknak a cégeknek az aránya, amelyeknél úgy gondolják, hogy a k+f projektek pályázati elbírálása nem minden esetben megfelelő.