A nyári szabadságolás előtti utolsó ülésén elkaszálta a bírák nyugdíjba kényszerítését az Alkotmánybíróság (Ab). A Napi Gazdaság értesülései szerint a tizenöt tagú testület bírái minimális többséggel döntöttek a kérdésben. A várhatóan ma nyilvánosságra kerülő határozat mellett hét alkotmánybíró különvéleményt fogalmazott meg − kérdés, hogy ezeket is nyilvánosságra hozza-e az Ab. Az ügyben a közelmúltban több szakértő is megszólalt: Lövétei István alkotmányjogász szerint a korhatár drasztikus leszállítása ugyan az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetheti, az alaptörvénybe foglalt rendelkezések megsemmisítésére nincs lehetősége az Ab-nek.

Hazai és külföldi szakértők ugyanakkor egybehangzóan állítják, a bírói kar csaknem tíz százalékát érintő döntés súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel, a bírák tömeges nyugdíjba küldése pedig hátrányosan érinti a hazai jogrendszert. Az Alkotmány helyébe lépett új alaptörvény, valamint arra támaszkodva a bírák jogállásáról szóló törvény kimondja, hogy a bírák szolgálati jogviszonya − az eddigi 70. életév helyett − a 62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy idén 274, más források szerint 236 tapasztalt, zömmel felsőbb bírósági bírónak kell nyugállományba vonulnia − a 2900 tagú bírói karból ennyien legkésőbb idén betöltik a 62. életévüket.

Attól, hogy valamit beleírtak az alkotmányba, még nem feltétlenül alkotmányos, és ezt az erre hivatott testület meg is állapíthatja − fogalmazott Lövétei, aki szerint az ügyben szintén vizsgált jogállási törvénynél − mint minden más törvénynél − magától értetődően van lehetősége az Ab-nek alkotmányos vizsgálatra, és ennek eredményeként a megsemmisítésre is.

A bírák nyugdíjkorhatárának drasztikus csökkentését a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága és a luxembourgi uniós bíróság is vizsgálja. A strasbourgi testülethez a Magyar Helsinki Bizottság közreműködésével fordult 105 érintett, hogy a magyar állam ellen pert indítson, az EU bíróságánál pedig az Európai Bizottság kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, egyebek mellett a bírák nyugdíjazása ügyében. Mindkét eljárás egyik központi kérdése, hogy diszkriminatív-e a döntés.