Sajátos következménnyel jár az a szabály, amely szerint a nyugdíjakat a nettó bérekből számolják ki, ám az ezeket fedező befizetéseket a bruttó keresetekhez kötik - írja a Világgazdaság. Ennek alapján az a matek adódik, hogy a jövedelemadó csökkentése növeli a nettót, amivel emeli az átlagnyugdíjak összegét, miközben csökkenti a bruttót, amivel mérsékli az ezek fizetésére felhasználható költségvetési bevételeket.

Ez jelenleg még nem okoz gondot, mert az elmúlt évek nyugdíjfizetési szigorításai miatt szufficites a nyugdíjrendszer, ám hosszabb távon már bajok lehetnek. Egyrészt a kormány az elmúlt négy évben mérsékelte a nyugdíjkasszába jutó befizetéseket. A bruttó bérek után beszedett 27 százalékos szolidaritási adóból például csak 21,4 százalékot kap meg ez a terület, pedig 2012-ben még teljes adó idekerült.

A Világgazdaság számításaiból az derül ki, hogy az egy számjegyű szja bevezetését követő 10. évre - minden egyéb körülményt változatlannak tekintve - 16,1 milliárd forintos többletkiadást okozna ez az intézkedés. Húsz év alatt 63 milliárdra, negyven év alatt már közel 200 milliárd forintra menne fel ez az összeg.