A kiadási oldal ezzel szemben 23 366 milliárd forintra rúg, vagyis a hiány 1461 milliárd forint lesz. A kiadások mindössze 0,7 százalékkal nőnek, vagyis a reálértéken 2,3 százalékkal csökkenek, ami értékelhető már megszorításként is, vagy szebben mondva jelentős spórolásként - olvasható a napilap cikkében.

A kormány a tervek szerint kedden terjeszti a parlament elé a jövő évi költségvetés törvényjavaslatát, és szokásainak megfelelően eddig semmit nem árult el a közvéleménynek, hogy mit is tervez 2021-re - jegyzi meg cikkében a  Népszava.

Kapcsolódó

Mit kapnak a nyugdíjasok?

A Költségvetési Tanács (KT) elemzéséből megismert számok alapján a nyugdíjak várhatón a három százalékos inflációval megegyező mértékben emelkednek, ugyanakkor 2021-ben plusz egyheti juttatást ígér a kormány a 13. havi nyugdíj visszaépítése jegyében. Erre 77 milliárd forintot különítettek el.

Az Egészségbiztosítási Alap 2905 milliárdos kiadási előirányzata 8,3 százalékkal, azaz több mint 220 milliárd forinttal haladja meg az idei évi számokat.

A nagyberuházások között nincs meglepetés, épül tovább Paks II. és folytatódik a Városliget beépítése. Új kézilabdacsarnok emelkedik ki a földből a Ferencvárosban, de jelentős összeg jut a "vasúthatóság fejlesztésre" is (például a Budapest-Belgrád vonalra). A KT szerint emellett folytatódnak a kerékpárutak építései, valamint "más turisztikai fejlesztésekre, energia- és klímapolitikai modernizációs rendszerekre, mezőgazdasági öntözési fejlesztésekre, a nagycsaládosok személygépkocsi-vásárlásának előmozdítására, a hon- és rendvédelmi beruházásokra" megy a pénz.

Rendelettel oszt szét a kormány ezermilliárdokat

A kormány nem szakít a háborús költségvetés gyakorlatával: a kiadások jelentős részét az idei költségvetésben rendeleti úton létrehozott Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alapba (2550 milliárd forint), illetve a Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alapba (3000 milliárd forint) teszi - írja a Népszava.

Kockázatokat is lát a KT

A kormány 2021-re 2,9 százalékos GDP arányos államháztartási hiánnyal számol, amit a KT csak akkor tart elérhetőnek, ha azokon a területeken, ahol a kormány kiadáscsökkentéssel számol, valódi intézkedések jönnek. A KT jelentéséből kiderül, hogy a kormány a GDP fél százalékára rúgó - mintegy 270 milliárd forintos - tartalékokat képez, ami az elmúlt évekhez képest nem kiemelkedő összeg. A KT szerint ez az összeg a kockázatokat csak részben fedezi, igaz ennél nagyobb tartalékok képződhetnek a növekedéstől.

A kormány az idei 3 százalékos gazdasági teljesítménycsökkenés után 2021-re 4,8 százalékos növekedést vár, mindezt három százalék körüli pénzromlással. Az KT szerint a jövő évi 4,8 százalékos növekedés akkor jöhet össze, ha minden "összejön": vagyis a terveknek megfelelően nő a lakossági fogyasztás, a beruházások nőnek és a külkereskedelmet sem akadályozzák adminisztratív korlátok. A KT szerint viszont, ha a vírusjárvány második hulláma is kialakul, akkor a most beterjesztett költségvetési tervet lehet kidobni a kukába, és egy "teljesen új szerkezetű" költségvetést kellene előterjeszteni - idézte a lap a KT véleményét.