A kormány július végén jelentette be, hogy oltási akciót hirdet: augusztus 1-jétől háziorvosok, önkéntes orvosok és egyetemi hallgatók személyesen keresik fel a koronavírus ellen még be nem oltott hatvan év felettieket. A 24.hu az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) adatbázisát elemezve azt vizsgálta, hozott-e szemmel látható eredményt a szervezett akció.

A kép vegyes. A hatvan év felettiek oltása a tavasz végéig egész nagy fordulatszámon pörgött: múlt vasárnappal bezárólag a bő kétmillió oltást kapó 96 százaléka május 30-ig jutott vakcinához. Az utána következő kilenc hétben, az oltási akció indulásáig újabb szűk 60 ezer ember kérte ebből a korcsoportból a vakcinát (hetente átlagosan 6300-an), az azóta eltelt öt hétben viszont, amikor már személyesen keresték fel az oltatlanokat, csupán 21 ezren (hetente átlagosan bő négyezren).

Kapcsolódó

Az elmúlt héttel kapcsolatban egyetlen kiugró adat mutatkozik az elmúlt hetet illetően, ez pedig a 18 év alattiakra vonatkozik, ahol hét nap alatt nyolc százalékponttal nőtt az oltottak aránya. Ennek az oka egyszerű: augusztus utolsó és szeptember első napjaiban a tanévkezdéshez igazítva oltották szervezetten az iskolásokat.

A legnagyobb biztonságban a 70-79 évesek vannak, 86 százalékukat már beoltották, őket követik a hatvanasok (78 százalékuk kapta már meg legalább az első oltását). A 80 évnél idősebbek negyede nincs beoltva Magyarországon. Az európai rangsorban a 25 év feletti korosztályokban a 15. és a 20. helyek között mozog hazánk.

Az első oltásokat tekintve Magyarország továbbra is az ECDC részére adatot szolgáltató harminc ország középmezőnyének végén található. Múlt vasárnapig a felnőtt lakosság 68 százaléka jutott oltáshoz, ami az európai átlagtól (77,3 százalék) jócskán elmarad, sőt nemsokára beelőzi a második oltások európai átlaga (66,1 százalék) is.