A Harvard és a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa csütörtökön a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán diákok kérdéseire válaszolva kijelentette, "habozás nélkül" a tandíj bevezetésének pártján áll. Ki kellene számítani, mennyibe kerül átlagosan egy hallgató képzése, és a tandíjnak nemcsak e költségeket kellene fedeznie, hanem szerény mértékű profitot is tartalmazhatna az egyetemi fejlesztések megvalósításához - mondta a közgazdász.

A tandíj fedezetéül több forrás szolgálhat - tette hozzá Kornai. A családok anyagi áldozatot hozhatnak gyermekük taníttatásáért, de a hallgatók is fizethetnének hitel igénybevételével - közölte a kutató, hozzátéve, ha egy diplomás élete során két és félszer annyit keres, mint egyetemet nem végző társa, akkor van miből megfizetni a tanuláshoz szükséges tőkebefektetést. A diákok a tanulás mellett végzett munkával is előteremthetik a tandíjhoz szükséges összeg egy részét, elsősorban egyetemi tanulmányaik harmadik-negyedik évében - folytatta a professzor.

A képzési költségekhez hozzájárulhatnak a diákokkal szerződést kötő vállalkozások, alapítványok, és ösztöndíjakat nyújthat maga az egyetem is - mondta Kornai. Az állam feladata elsősorban a rászoruló hallgatók támogatása, emellett fontos részt kell vállalnia a családi hátterük miatt hátránnyal indulók felzárkóztatásából is - hangsúlyozta a professzor.

A tandíj bevezetése, a lehetséges források arányának meghatározása nem történhet az egyik pillanatról a másikra, csak fokozatosan, egyeztetések után - mondta a közgazdász.