A válaszadók 47 százaléka nem érzékelt változást, 39 százalék mondta azt, hogy a korrupció erősödött az elmúlt években, míg 14 százalék jelezte azt, hogy érzete szerint 2010 óta csökkent a korrupció Magyarországon az állami intézményeknél, illetve az önkormányzatoknál.

A GKI a könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért a válaszokat -100 -tól +100-ig terjedő skálára transzferálta, ahol -100-as érték jelenti azt, ha mindenki jelentős csökkenést érzékelt, míg a +100 jelenti azt, ha mindenki szerint jelentősen nőtt a korrupció. Az átlagos érték 23 lett, vagyis a lakosság a korrupció enyhe növekedését érzékelte 2010-hez képest. A földbérletek és a trafikkoncessziók körüli "ügyek", a Közgép körüli "gyanúk" hatása is tetten érhető a romló megítélésben - olvasható a GKI anyagában.

Forrás: GKI

Valószínűleg helyi okok miatt is nagyon magas az érzékelt korrupció változása Dél-Dunántúlon és Közép-Magyarországon, ugyanakkor enyhébb növekedést tapasztaltak a megkérdezettek Észak-magyarországon, Közép-Dunántúlon és Dél-Alföldön. A megyeszékhelyek különösen veszélyeztetettnek tűnnek: a lakosság messze átlag feletti korrupciónövekedést észlelt ezeken a településeken, de a főváros sem maradt el nagyon a fertőzöttség tekintetében. Ennek oka a GKI szerint valószínűleg abban rejlik, hogy nagy volumenű fejlesztések itt zajlanak (jellemzően EU források segítségével), s a helyben lakók viszonylag gyorsan értesülnek a (köz)beszerzési nyertesek politikai kötődéseiről.

Életkor szerint nincs különbség a korrupció növekedésének megítélésében, míg az iskolai végzettség szerint a legalacsonyabb és a legmagasabb végzettségűek érzékelnek az átlagnál erőteljesebb korrupciónövekedést, de elmondható, hogy minden végzettségi szint szerint is 2010 -hez képest növekvő szintről számoltak be a megkérdezettek.