A pécsi egyetem és az Autóipari Próbapálya Zala Kft. közelmúltban megkötött együttműködésének keretében a Zalaegerszegen megépített, járműipari tesztpályával (ZalaZone) végeznek emellett közös vizsgálatokat szenzorika, képfelismerés, automatizálás területeken. A létesítménynél korszerű környezete jelentősen előmozdíthatja a karon zajló drónos kutatásokat - derül ki a portál szemléjéből.

A ZalaZone tesztpálya a pécsi kar autonóm robotjainak és autonóm drónjainak működés közbeni kipróbálására teremt jó lehetőséget, ugyanis az egyetem Műszaki és Informatikai Karának (MIK) szakemberei úgy vélik, a jövőben várhatóan a drónok is szerepet kapnak a városok, az épületek felügyeletében, mint ahogy a forgalmi helyzetek, a forgalmi dugók figyelését is részben ilyen berendezésekkel oldják meg.

Kapcsolódó

A drónok által rögzített információk akár a forgalomirányítást is befolyásolhatják, például a forgalom gyorsabb haladása érdekében online akár rövid időre is át lehet velük programozni a jelzőlámpákat. Ezek szimulálására és tesztelésére adódnak lehetőségek a zalaegerszegi pályán.

A pécsi műszaki karon évek óta zajlanak a jel- és a képfeldolgozással kapcsolatos kutatások, amelyek a különböző rendszerek komplexitása révén már a mesterséges intelligencia irányába mutatnak. Azt vizsgálják, hogy a számítógépek, kamerák és egyéb szenzorok miként képesek felfedezni, követni, észrevenni bizonyos célobjektumokat és felismerni ezek valamilyen interakcióját, majd lekövetni a mozgásukat. Kitértek arra, hogy a képi adatok ilyen mélységű feldolgozása már valós idejű reakcióra is lehetőséget ad, példaként felhozva az önvezető járműveket.

A karon 2012-ben kezdtek behatóbban foglalkozni drónokkal: műemléki épületek felmérését, bejárását végezték, majd a parlagfűvel borított mezőgazdasági területek vizsgálatának irányába folytak kutatások.

A parlagfüves területek ma alkalmazott, helikopteres vizsgálata személy- és költségigényes, függ az időjárási viszonyoktól, míg egy drón képes felismerni, hol található parlagfű, odarepül, felvételeket készít és térképet is összeállíthat. A közlés szerint a kihívást egyelőre a növények levegőből való felismerése, valamint a drónok repülési időtartama jelenti. Utóbbira a pécsi kutatók az üzemanyagcellában látják a megoldást, ilyen jellegű kutatások a világon is csak néhány helyen zajlanak.