Bár a várakozásoknak csak részben felel meg ez a forgatókönyv, miután többen azzal számoltak, hogy több napon át tartó iszapbírkózás lesz és vasárnapig megy majd az egyezkedés, ehelyett már péntek délután felfüggesztették a tárgyalásokat. Diplomaták közlése szerint nem sikerült áthidalni azt a szakadékot, amely a kiadások drasztikus visszanyesését hajlíthatatlanul követelő britek és az ennél kompromisszumkészebb tagországok között keletkezett. EU-döntéshozók szerint a nettó befizetők nem tudtak megegyezni, de az ő álláspontjaik sem voltak egységesek - David Cameron állítólag egyedül maradt a többi 26 országgal szemben.
David Cameron brit miniszterelnök az eredetileg az Európai Bizottság által javasolt 1033 milliárd eurós tervezett hétéves keretet 886 milliárd euróra akarta letornázni. Nagy-Britannia mellett a hollandok és a svédek voltak a lefaragások legerőteljesebb szorgalmazói. A németek ennél rugalmasabbak lettek volna, bár ők az EU legjelentősebb nettó befizetői. Franciaország az agrártámogatások keretét akarja megőrizni - lévén az első számú haszonélvezője az unió legsúlyosabb kiadási tételét jelentő közös agrárpolitikának. Emellett azonban számos egyéb ponton is kiderült, hogy nem csupán a tervezett költségvetési kiadások főösszegét illetően maradtak fenn nézeteltérések, hanem abban is, hogy milyen arányban osszák el a pénzt az egyes támogatási-fejlesztési programok között.
Mindenkinek volt valami baja
A brit miniszterelnök az EU-csúcs után nyilatkozva a Reuters szerint kijelentette: Van Rompuy EU költségvetésre tett javaslata "nem elég jó" sem az Egyesült-Királyságnak, sem másoknak. Cameron szerint nem sikerült elég haladást elérni a "pótlólagos kiadások" visszafogásában. Európának vissza kell térnie a realitásokhoz - tette hozzá.
Angela Merkel német kancellár megismételte korábbi kijelentését: nem lesz dráma, ha kiderül, hogy ez a csúcstalálkozó csak az első forduló volt. Az álláspontok még mindig megoszlanak. Fontos a megegyezés, de nem mindenáron, és nem kapkodva. Bízik abban, hogy jövő év elején összejön az, ami most nem sikerült.
Francois Hollande francia köztársasági elnök úgy vélekedett a csúcs után tett nyilatkozatában, hogy meg kellene változtatni azt a rendszert, amelynek alapján a britek jelentős összegeket kapnak vissza az általuk a közös kasszába befizetett, de fel nem használt pénzekből.
Mario Monti olasz miniszterelnök a csúcs után azt mondta, hogy Olaszország ellenezte a visszatérítések rendszerét. A legnagyobb visszatérítést a britek kapják, ez azért jár nekik, mert nagy befizetők, de kicsi a mezőgazdaságuk, így kevés jut vissza hozzájuk. A csúcson a dánok is előjöttek visszatérítési igénnyel. Monti szerint David Cameron brit miniszterelnök "inkoherens" és "demoagóg" volt. Monti ugyanakkor hozzátette: Olaszország sem örült az asztalra került javaslantak, de arra számított, hogy az egyezség "hetek és nem hónapok alatt" létrejön.
A Guardian a csúcs utáni nyilatkozatok alapján azt a következtetést vonta le, hogy a tárgyalások egyértelműen az Egyesült-Királyság és Németország miatt - Hollandia és Svédország támogatása mellett - omlott össze és világossá vált, hogy Van Rompuy 971 milliárd eurós javaslata elfogadhatatlan volt a tagállamok számára.
A Financial Times szerint pedig a tárgyalásokat azután függesztették fel, hogy Herman Van Romuy konstatálta, nem tudja áthidalni azt a 30 milliárd eurós szakadékot a kiadásokban, ami a francia,spanyol és olasz valamint a kiadáscsökkentés mellett álló brit, holland, német és más álláspontok között alakult ki.
Orbán szerint jobb ez így nekünk
Orbán Viktor a tárgyalások után tartott sajtótájékoztatón nem árulta el, kin múlott a kudarc, mondván "nem piszkít arra az asztalra az ember, ahonnan eszik" - tudósított az Index. A miniszterelnök szerint az lett volna a meglepetés, ha most sikerül megállapodni. A kormányfő szerint, legközelebb jövőre lesz lehetőség tárgyalni ezekről a kérdésekről. Orbán úgy vélte Magyarország számára előnyösebb az, hogy nem jött létre megállapodás, mint az, hogy ha a Herman Van Rompuy által az éjjel ismertetett javaslatot fogadták volna el. "Az nem volt elfogadható" - mondta, és szerinte sikerül javítani még a magyar pozíción.
"Sok mellébeszélés most nem volt" - mondta a miniszterelnök az Index szerint - mindenki világosan beszélt a források kereteiről. A részeredmények értékelésébe azonban nem ment bele, mert szerinte "most felesleges volna".
Orbán szerint Donald Tusk lengyel miniszterelnökön sok múlott, hogy a kohézió barátai nevű csoportot nem sikerült szétforgácsolni, és egymás ellen hangolni. Tusk a csúcs utáni nyilatkozatában egyébként szintén úgy vélekedett, hogy az álláspontok ugyan közeledtek, de még több időre van szükség a megállapodáshoz."
Folyt. köv. jövőre
A csúcstalálkozó után Herman Van Rompuy a kiadott kommünikében kijelenti: Az Európai Tanács az elnöknek mandátumot ad arra, hogy az Európai Bizottság elnökével együtt folytassák a munkát és a következő hetekben a 27 tagállammal folytatott konzultációk alapján jussanak konszenzusra az EU többéves pénzügyi keretét illetően a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan. "A bilaterális tárgyalások és az Európai Tanáccsal folytatott konstruktív megbeszélések a jelentős közeledés lehetőségét mutatják ahhoz, hogy megállapodás születhessen a követlező év elején" - olvasható a dokumentumban. A nézeteltéréseket át kell hidalni, hiszen az európai költségvetés fontos az EU kohéziója, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében -teszi hozzá.
A közleményben az elnök hangsúlyozza, hogy a többéves keret megvitatása után egy mérsékeltebb büdzsét kell kidolgozni, és minden eurót meg kell nézni, mire költünk. Az elnök szerint abban mindenki egyetért, hogy a költségvetésnek a növekedést kell segítenie és a munkahelyteremtésre, az innovációra és a kutatásra kell összpontosítania. Van Rompuy ezzel indokolja azt, hogy a javaslatában a versenyképességi és munkahelyteremtési keretet a jelenlegi 2007-13-as periódushoz képest 50 százalékkal megemelné.
Herman Van Rompuy második javaslatában szereplő főbb tételek (a teljes angol nyelvű dokumentum itt érhető el):
| Fejezetek | Van Rompuy-javaslat I. | Van Rompuy-javaslat II. | változás |
| Europe 2020 | 152 652 | 139 543 | -13 109 |
| Regionális és Kohéziós források | 309 495 | 320 148 | 10 653 |
| KAP (direkt kifizetések) | 269 852 | 277 852 | 8000 |
| KAP (egyéb) | 94 620 | 94 377 | -243 |
| Bel- és igazságügy | 18 309 | 16 685 | -1624 |
| Külpolitika | 65 650 | 60 667 | -4983 |
| Adminisztráció | 62 629 | 62 629 | 0 |
| Kompenzáció | 0 | 0 | 0 |
| Egyszeri kiadások | 37 598 | 42 658 | 5060 |
| Összesen | 1 010 805 | 1 014 559 | 3754 |
| Forrás: Guardian | |||
"Ez nem egy zéró összegű játék, különösen ez a büdzsé nem" - hangsúlyozza Van Rompuy. Egy ország növekedéséből a többi is profitál - teszi hozzá az elnök. Van Rompuy emlékeztet arra, hogy a javaslata 80 milliárd euróval kevesebb az Európai Bizottság által javasoltnál, a 2007-13-as kerethez képest pedig jelentős csökkentést irányoz elő. Az első javaslatához képest több forrást csoportosított át az agrár- és kohéziós politikára, de ezek a keretek még így is elmaradnak a bizottság által javasolttól. Az elnök megjegyzi, hogy több időre van szükség ahhoz, hogy véglegesítsék a javaslatot, de ezt nem kell "túldramatizálni". A következő hét év kritikus lesz ugyan abban, hogy Európa a fellendülés pályájára visszaálljon, ezért fontos, hogy jól végezzék el ezt a munkát. A költségvetés összeállítása bonyolult, általában két körös tárgyalással el lehet érni a megállapodást, és ez még a tárgyalásoknak csak az első köre volt - állapítja meg Van Rompuy a közlemény szerint.