A tárgyalás előkészítése keretében a bíróság kérdéseket is küldött, amelyekre az IM pénteken válaszolt, nyilvánvalóvá téve, hogy a magyar kormány továbbra is kiáll a kötelező migránskvóta ellen, "Magyarország sem az egyszeri, sem az állandó kvótából nem kér" - írták.

Kifejtették: a válaszokban a kormány úgy foglalt állást, hogy - a határozat jogszerűségének kérdésétől függetlenül - az Európai Unió működéséről szóló szerződés 72. cikke lehetővé teszi, hogy a tagállamok igazolják egy kötelezettségszegési perben a kvótahatározat végrehajtásának elmaradását, így a nekik felrótt jogsértés nem állapítható meg. Magyarország emellett fenntartja, hogy a bizottság eljárása több szempontból jogsértő volt, ezért a keresetet el kell utasítani.

Kapcsolódó

Az egyszeri kvóta csak a kezdet, a brüsszeli "bevándorláspárti vezetés" valódi célja, hogy állandó, felső korlát nélküli, automatikus kötelező kvótát, áttelepítési mechanizmust vezessen be. Biztosak abban is, hogy ha a májusi európai parlamenti választáson a bevándorláspárti erők kerülnek többségbe, akkor újra napirendre fogják venni a migránsok kötelező elosztását - írták.

A május 15-ei tárgyalás után az ügyben kijelölt főtanácsnok indítványt terjeszt majd elő, ítélet pedig idén nyáron vagy ősszel várható. Mivel a kvótahatározat hatálya 2017 szeptemberében lejárt, Magyarország álláspontja szerint nem lehetséges egy elmarasztaló ítélet visszamenő hatályú alkalmazása.

Az Európai Tanács 2015-ben hozott döntést arról, hogy Magyarországnak 1264 migránst kell átvennie, ezt a határozatot jogtalan döntés miatt az Európai Bíróságon Magyarország és Szlovákia megtámadta, de 2017 szeptemberében a bíróság elutasította a keresetet. Ezután a bizottság tavaly januárban beperelte Magyarországot a kvótaítélet végre nem hajtása miatt.