Több mint két éve vár az alkotmánybírák döntésére, hogy a Paksi Atomerőmű bővítésének szerződései és hatástanulmányai kivonhatók-e a közérdekű adatok köréből, de még mindig nem derült ki, hogy megfelel-e az alkotmányosságnak a környezetvédelmi törvény 2015 júliusi vagy a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításáról szóló kormány rendelet az év decemberi módosítása.

Legutoljára július 14-én nyújtotta be a Jobbik - további 57 parlamenti képviselő aláírásával - a köznyelvben csak plakáttörvényként emlegetett jogszabály utólagos normakontrollját kérő indítványát az Alkotmánybíróságnak. A településkép védelméről szóló törvénybe rejtett szabályozás kampányidőszakon kívül gyakorlatilag megtiltja a pártoknak a plakátolást. Ez pedig a Jobbikos politikusok szerint három okból sem felel meg a közjogi érvényesség feltételeinek.

Kapcsolódó

Ugyanis kétharmados helyett feles többséggel fogadták el a pártok gazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket. Másodjára az Állami Számvevőszék helyett kormányhivatalok ellenőrizhetik a pártok gazdálkodását a településkép-védelmi korlátozás miatt, valamint azt is kifogásolja a párt, hogy Áder János államfő először normakontrollt kért a módosításokra, de az Országgyűlés erre nem reagált - írja a Zoom.hu.

Korábban az LMP kezdeményezésére - a Jobbik, az MSZP és a függetlenek támogatásával - az Ab elé kerülhetett a lex CEU-ként emlegetett felsőoktatási törvény módosítása, melynél vizsgálják, hogy az oktatás szabadságának feltételeinek, illetve a diszkriminációt tiltó alaptörvényi passzusoknak megfelel-e. A civil szervezetek külföldi támogatásának feltüntetését előíró törvény alkotmányosságát is ellenőrzik.

A címlapképen az Alkotmánybíróság tagjai láthatók. (Forrás: MTI Fotó)