A műanyagszemcsék, amelyek egyebek között a bútorszövetekből és szintetikus textíliákból származnak, a házi porral keveredve hullanak az ételekre - szemlézi az MTI a PhysOrg cikkét.

A kutatók a mérésükhöz porfogó ragasztócsíkokat tartalmazó Petri-csészéket tettek az asztalokon lévő lapostányérok mellé a főétkezések alkalmával három háztartásban. Egy húszperces étkezés során akár 14 műanyagszemcse is összegyűlt a Petri-csészékben, ami azt jelenti, hogy egy átlagos lapostányérra körülbelül 114 műanyagszemcse hullik rá ennyi idő alatt.

Kapcsolódó

A Heriot-Watt Egyetem kutatói ebből arra következtetnek, hogy egy átlagember évente akár 68 415 potenciálisan veszélyes műanyagrészecskét is lenyelhet csupán a főétkezések alkalmával.

A kutatók érdekességképpen összevetették az éti kagylókban és az otthon elkészített ételekben előforduló mikroműanyag-szemcsék mennyiségét. Az eredményeik kevesebb mint két mikroműanyag-szemcsét mutattak kagylónként, amelyek elfogyasztásával tehát évente nagyjából 100, míg az ételekre hulló házi por révén 13 731-68 415 mikroműanyag-szemcse kerülhet egy átlagember szervezetébe.

A tanulmány szerzőinek véleménye szerint az otthon készített ételekben kimutatott műanyagszemcsék nem az élelmiszerekből vagy a főzés folyamán kerültek a fogásokba, hanem a házi por révén. "A háztartásokban előforduló porban vagy az általunk belélegzett levegőben lévő mikroműanyagok egyebek között a gumiabroncsokból, szőnyegekből, bútorszövetekből, de ruhaneműkből, például gyapjúkabátokból is származhatnak" - mondta Julian Kirby, a Friends of the Earth szervezet munkatársa.

Szerinte a kormányoknak azonnal meg kellene fogalmaznia egy akciótervet a műanyagszennyezés felszámolására, és kutatást indítania annak megállapítására, hogy a környezetben előforduló műanyagszemcsék pontosan milyen hatással lehetnek az emberi egészségre.

Romániában már tettek lépéseket a műanyag-mennyiség csökkentésére: betiltják a zacskókat.

A fotó forrása: Pixabay.