A kérdést Gőgös Zoltán szocialista politikus magánszemélyként nyújtotta be, a kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?"

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjainak többsége tavaly november 30-án arra hivatkozva tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, hogy a kezdeményezés költségvetési - így tiltott - tárgykört érint, megfogalmazása pedig nem teljesen egyértelmű.

Kapcsolódó

Az NVB határozata ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, a Kúria pedig kedden - az internetes oldalán közzétett végzése szerint - megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem alapos, és hitelesítette a kérdést.

A Kúria szerint az állami tulajdonban lévő termőföldek értékesítésekor nem közvetlenül költségvetési kérdésről, hanem mindenekelőtt a nemzeti vagyonba tartozó különleges jogállású vagyonelemmel való gazdálkodásról van szó, és utaltak arra, az Alkotmánybíróság is kifejtette már, hogy a földtulajdonnak sajátos természeti és vagyoni jellemzői vannak, ezek pedig indokolhatják a tulajdonosi jogokkal szemben a közérdek érvényesítését.

A Kúria megjegyezte: közvetett módon, azaz áttételesen szinte mindegyik kérdés kihat a költségvetési törvény tartalmára, de amikor azt vizsgálják, hogy a hitelesítésre feltett kérdés tiltott népszavazási tárgykört érint-e, figyelemmel kell lenni annak a jogterületnek a sajátosságaira is, amely a kérdés tárgyára vonatkozik.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a földért fizetett vételár kötött, és csak föld vásárlására fordítható, vagyis a felhasználásról nem a költségvetési törvényben dönt az Országgyűlés, hanem csupán technikailag megjeleníti a - költségvetési törvényhez képest - más törvényben rögzített felhasználási kötöttség pénzügyi következményét. A bíróság szerint ez a felhasználói kötöttség feloldja a hitelesítésre feltett kérdés és a költségvetési törvény tartalma közötti közvetlen és jelentős kapcsolatot.

A Kúria álláspontja szerint a kérdés alapján eldöntendő, hogy a termőföld továbbra is állami tulajdonban maradjon vagy az állam értékesítheti. Az alaptörvény alapján az állami földtulajdon értékesítésekor nem (csak) költségvetési kérdésről, hanem a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásról is szó van. A Kúria megítélése szerint a termőföld sajátos természeti és vagyoni jellemzői alkotmányosan is indokolják a külön kezelést, azt, hogy az állami tulajdonban álló termőföld értékesítése nem csupán költségvetési, sőt elsősorban nem költségvetési kérdés.

A bíróság szerint tehát a népszavazásra feltett kérdés tárgya és a költségvetés között a kapcsolat közvetett, hiszen a kérdés mindenekelőtt arra irányul, hogy az állam miként nem rendelkezhet a tulajdonát képező termőfölddel, vagyis lehet népszavazást tartani arról, hogy az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének tilalmáról az Országgyűlés törvényt alkosson.

A Kúria álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés egyértelmű, mind a választópolgári, mind a jogalkotói egyértelműség kritériumainak megfelel, a kérdés a magyar nyelv nyelvtani szabályai szerint félre nem érthetően az állami tulajdonban lévő termőföldek teljes eladási tilalmára vonatkozik.

A Kúria mindezek alapján megváltoztatta az NVB határozatát és a kérdést hitelesítette.

A Kúria döntése jogerős, azt meg kell jelentetni a Magyar Közlönyben. A megjelenéstől számított öt napon belül a Nemzeti Választási Iroda elnöke átadja a szervezőknek a hitelesítő záradékkal ellátott aláírásgyűjtőív-mintapéldányt. A népszavazási kezdeményezést csak erről az ívről készített másolaton lehet támogatni. A szervezőknek 120 napjuk van összegyűjteni a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást.