Az uniós pályázatok utófinanszírozottak, a fejlesztésekre a forrásokat először a saját költségvetésükből fedezik a tagállamok, de Magyarország az uniós átlag fölött van a támogatások brüsszeli lehívásában.

Az államtitkár kiemelte, a kormány az előleg-szabályok könnyítésével azt kívánta elérni, hogy a vállalkozások, illetve a közszféra kedvezményezettei minél nagyobb előleget megkaphassanak, így biztosított legyen a projektek finanszírozása, befejezése.

Kapcsolódó

A kormány tisztában volt azzal, hogy a szabályok megváltoztatása egyben az uniós kifizetések későbbi beérkezését jelenti, mert azokat csak a fejlesztések előrehaladásával párhuzamosan, akár több év elteltével utalja át Brüsszel. A stabil magyar gazdaság azonban lehetővé teszi, hogy a jelentős időbeli eltérés ellenére a hazai költségvetés finanszírozza a szükséges összeget, az uniós pályázatok kifizetései miatt nem éri hátrány az államháztartást - emelte ki Vitályos.

Felidézte, a kormány fejlesztéspolitikai célkitűzése értelmében Magyarország a 2014-2020-as uniós költségvetési periódus minden pályázatát meghirdette 2017. március 31-ig. Az összes operatív programban - a halászati kivételével - a teljes költségvetési keret 85 százalékát már odaítélték a sikeres pályázóknak. A kormányzat 2064 és 2700 milliárd forint közötti kifizetést tervezett tavaly év végéig, a 2488 milliárd forintos kifizetéssel ez is teljesült - emelte ki Vitályos, "sikersztoriként" értékelve a kifizetések állását.

Hangsúlyozta azt is, Magyarország negyedévente küld költségnyilatkozatot Brüsszelbe, folyamatos az elszámolás, a projektek előrehaladásával, tényleges teljesítésével folyamatosan lehet lehívni az uniós forrásokat.

Az államtitkár bízik abban, hogy nem sokkal 2020 után a teljes uniós támogatási keretet megérkezhet, de szavai szerint ez ugyanakkor nagy nyomás a pályázatok nyerteseinek is. Vitályos Eszter az idei év legnagyobb kihívásának nevezte, hogy a projektek minél előbb befejeződjenek, megtörténjenek a tényleges teljesítések.