A Franciaország, Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Finnország, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia szakminisztériumi vezetői egyet értettek abban, hogy az atomenergia egyike azon eszközöknek, melyekkel az éghajlati célokat el lehet érni, valamint biztosítani tudják az energiaellátás zavartalanságát is.

A felek megegyeztek abban, hogy támogatják az új, elsősorban az innovatív technológiára épülő nukleáris fejlesztéseket, valamint a már meglévő erőművek működését.

Mindemellett közös képzési programok elindításában és a tudományos együttműködés szorosabbra fűzésében állapodtak meg.

Megbízhatóbb erőforrásokra hagyatkoznának

„A megújuló energiaforrások ingatagok lehetnek. Szükség van stabil és fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásra, és csak egyet ismerünk, ez az atomenergia” – jelentette ki Jozef Sikela cseh energiaügyi miniszter.

Agnés Pannier-Runacher francia energiaügyi miniszter azt mondta, a felek célja „nukleáris szövetség létrehozása”, amely szerinte „erős üzenetet” jelentene további, európai egyeztetések során is.

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Dél-Korea, Kína, India, még Japán is úgy tekint az atomenergiára, mint a gazdaság szénenergiától történő függetlenedésének egyik eszközére. Mi sem akarunk mást

– jelentette ki a francia tárcavezető.

Az atomenergia teszi ki az európai áramtermelés 25 százalékát és mivel kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint a szélenergia vagy a napelemek, jelentősen hozzájárulhat az EU által 2050-re kitűzött karbonsemlegességhez.

Míg Ebba Busch svéd energiaügyi miniszter azt mondta, tiszteletben tartják, hogy az egyes tagországok eltérő megoldásokat választanak a fosszilis tüzelőanyagok elhagyása érdekében, Németország, Ausztria és Luxemburg ellenérzéseit fejezte ki az európai nukleáris tervekkel kapcsolatban.

Óriási lobbizás előzte meg a paktumot

A lépés előzménye, hogy Franciaország az elmúlt hetekben óriási lobbitevékenységet folytatott annak érdekében, hogy több uniós szakpolitikai dokumentumban is támogassa nukleáris ágazatát, többek között azért, hogy az atomenergiával előállított úgynevezett rózsaszín hidrogén nagyobb szerepet kapjon a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvben (REDIII) foglalt tiszta energiával kapcsolatos uniós célkitűzések megvalósításában.

 

A rózsaszín hidrogén a víz összetevőjének elektrolízises szétválasztásával nyerik ki, amihez atomenergiát használnak, ezért a folyamatban alig keletkezik szén-dioxid.

A francia kormány néhány javaslata kemény ellenállásba ütközik olyan atommal szemben szkeptikus országok részéről, mint Németország, Ausztria és Luxemburg, miközben a szövetség tagja, Hollandia is kijelentette, hogy nem támogatja a rózsaszín hidrogén előtérbe helyezését a REDIII-ban.

Minden, amit Paks 2-ről tudni kell

Közel 10 éve hallunk Paks 2-ről, a reménybeli új atomerőműről, de még mindig csak egy 5 méter mély gödör van a helyszínen. Miről is van szó tulajdonképpen, mi épül vagy nem épül? Kérdések és válaszok. Bővebben>>>