Mártha szerint nagyon kevés olyan energetikai cég van Magyarországon, amelyik az utóbbi években nem fektetett be valamilyen megújulós projektbe, tízmilliárdokat öltek az előkészítő munkálatokba. "Ez a pénz elveszett, ezt a pénzt elbukta az iparág és a gazdaság" - mondta a ELMIB vezére, utalva arra, hogy a magyar megújuló energetikai szabályozás az utóbbi években teljesen megváltozott, az új támogatási rendszer (METÁR) részletei pedig várhatóan csak jövőre jelennek meg. Mártha úgy vélte, ha az új szabályozás holnap megjelenne, már az is késő lenne, ebben a parlamenti ciklusban "már nem avatunk fel semmit".

Pedig nagy szükség lenne az új beruházásokra, mint ismert, a kormány a tavaly elfogadott Nemzeti Cselekvési Tervben vállalta, hogy a jelenlegi 7,4 százalékról - az EU által várt 13 százalék helyett -14,65 százalékra növeli a megújulók arányát a teljes energiafelhasználásban. A fő szerepet a biomassza és a geotermikus energia kapná, a 2010-es 47,36 PJ biomassza-kapacitást 88 PJ-re növelnék, a 4,48 PJ hazai geotermikus energiát 22,52 PJ-re növelnék. Kisebb szerepet szántak a nap-, a szél- és a vízenergiának, a szélerőmű kapacitást nagyjából megdupláznák, a 0,25 PJ napenergiát 3,73 PJ-re növelnék. Hogy mindez sikerül-e, erősen kétséges, az Eurostat adataiból úgy tűnik, a 2009-es állapothoz képest nem történt érdemi előrelépés a megújulók részarányának növelésében.