A skandináv országok sikeres megújításán mereng e heti cikkében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Heti Válaszban. Az elmúlt húsz évben a finnek, svédek és dánok - valamint részben a norvégok - csendben szakítottak a hagyományos svéd jóléti állam modelljével - írja a gazdasági miniszter, így a nagy állam, magas elvonások, magas szociális kiadásokra épülő modell a '90-es évekre válságba jutott. Ezért ezek az országok rendre megújították az adórendszerüket, csökkent az újraelosztás, sikeres oktatási és egészségügyi reformot hajtottak végre, miközben növelték az innovációs rendszer hatékonyságát. A stagnálás és a megújulása ideje egyaránt két-két évtizedet igényelt - írja Matolcsy.

A miniszter szerint a stagnálás húsz évtizede Magyarországon is megvolt, ő ezt a 1990-2010 közötti időszakra teszi. "Majd 2010-től jön a megújulás, de közel három év után már látszik: az ország teljes megújítása egy politikai ciklus alatt nem lehetséges. Gyorsabb, sokkal gyorsabb a magyar átalakítás, mint a skandináv volt: az államadósság gyorsabban csökken, az államháztartás rendbetétele három költségvetési év alatt sikerült, a foglalkoztatás még a visszaesés idején is bővül. A tartósan magas gazdasági növekedés, a termelékenység növekedése, az innovációra épülő versenyképesség erősödése, a teljes foglakoztatás, a kis magyar cégek globális résekbe való nagyra növekedése azonban az államháztartás konszolidációjánál lassúbb folyamat."

A lassabb ütem természetes, ettől válik az fenntarthatóvá - magyarázza a mechanizmust a miniszter. " Ezért kell folytatni minden megkezdett reformot, ezért kell óvni minden eredményt, és minden még reformokkal el nem ért területet be kell kapcsolni a megújulásba."

A magyar és a skandináv modell sokban hasonlít egymásra, ám a magyar jobban épít a nemzeti érdekek érvényesítésre. A magyar modell "nemzeti konzervatív modell", sikere a gazdaság sikerén múlik - írja Matolcsy.