A magyar kormány elkötelezett és már eddig is sokat tett a feketegazdaság elleni fellépésért, ennek érdekében a rendelkezésre álló eszközök maximális kihasználására, illetve az eszköztár bővítésére törekszik - derül ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter válaszából, amelyet Scheiring Gábor LMP-s országgyűlési képviselő írásos kérdésre adott. A tárcavezető ehhez felsorolást is adott.
Eszerint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), valamint a Vám- és Pénzügyőrség összevonásával 2011. január 1-jén létrejött Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megteremtette az adóelkerüléssel, a feketegazdasággal szembeni határozott állami fellépés szervezeti feltételeit. A 2012. január 1-jén hatályba lépett új jogszabályi rendelkezések számos új eszközzel növelték a NAV ellenőrzési eszköztárát, illetve olyan új intézkedések jöttek, mint például az adózási szempontból jelentős kockázatot jelentő gazdálkodók kiszűrését lehétővé tévő adóregisztrációs eljárás, valamint a fiktív vállalkozások adószámának gyorsított törlése, melyek következtében már 2012-ben 1500 adózási szempontból kockázatos cég létrehozását vagy működését akadályozta meg az adóhivatal. Szintén új eszköz az adóhatóság számára az adózási szempontból kockázatos adózók fokozott adóhatósági felügyelete, mely tavaly 2500 céget érintett. A fellelt fantomcégek és a kockázatosnak bizonyult cégek soron kívüli megszüntetésével, illetve szoros megfigyelésével jelentős jövőbeni költségvetési károkozás megakadályozására nyílik lehetőség - írta Matolcsy.
Jelentősen szigorodtak a jogkövetkezmények is (az adóhiány 200 százalékában megállapítható adóbírság bevezetésével), mely az adóelkerülés kockázatát növeli, s a korábbinál jelentősebb prevenciós hatású. Ezeken túl az egyes gazdasági események vizsgálata, mint új ellenőrzési forma segíti a rendelkezésre álló kapacitások hatékonyabb kihasználását, gyors és célzott vizsgálatok folytatását, melyekkel hatékonyabban támogatható az egyre gyakoribb, sokszereplős lánckereskedelmi ügyletek felgöngyölítése.
Tavaly január 1-jétől a NAV-nak lehetősége nyílik arra is, hogy becslési adatbázist hozzon létre, amely támogatja az adóhatóság kockázatelemzési, kiválasztási tevékenységét, és jelentősen javítja a feketegazdaság elleni fellépés hatékonyságát. Korábban az adóhatóságok konkrét eljárástól függetlenül, kizárólag kockázatelemzésre, ellenőrzésre történő kiválasztás érdekében adatokat nem kezelhettek.
A mezőgazdaságban előforduló áfa-csalások visszaszorítása érdekében 2012. július 1-jétől kezdődően fordított adózást vezettek be a gabona-, fehérjenövény- és olajosmagszektorban. A fordított áfa olyan adózási mechanizmus, mely hatékony megoldást jelenthet az áfa-csalások meghatározott formái elleni fellépésben- véli a tárcavezető. Majd 2013. április 1-jétől kezdődően az agrár adócsalások által ugyancsak jócskán érintett területére, a sertés- és takarmányszektorra is kiterjed a fordított adózás.
Ugyancsak kifejezetten az áfa-csalások visszaszorítását célozza a 2013. január 1-jétől indult tételes áfa-összesítő nyilatkozat, melynek lényege, hogy az áfa alanya a termék értékesítése/beszerzése, a szolgáltatás nyújtása/igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított áfa összege a 2 millió forintot eléri vagy meghaladja, számlánként törvényben meghatározott részletezettséggel nyilatkozik . A jelentések alapján felépülő adatbázis támogatja majd a NAV kockázatkezelési tevékenységét, illetve segíti az ellenőrzésre való kiválasztást.
A gazdasági folyamatok átláthatóságának növelése érdekében 2013. január 1-jétől korlátozták a vállalkozások közötti készpénzfizetéseket, ennek értelmében a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók egymás között csak 1,5 millió forint összeghatárig teljesíthetnek készpénzszolgáltatást. Ennek megsértése esetén szigorú bírságra lehet számítani, melynek mértéke nem esik mérlegelés alá.