Továbbra is a Franklin Templeton Alapkezelő a meghatározó külföldi szereplő a magyar állampapírpiacon birtokolt megközelítőleg 10 százalékos részesedésével. Ezen parkett eladása jelentős kockázati tényezővel kecsegtet, de Borbély László András szerint erre nem fog sor kerülni: "pár tízmilliárddal vagy néhány százmilliárddal ezt könnyen meg lehet tenni, de például a Franklin Templetonnál ez valószínűleg sokkal kevésbé egyszerű. Ez a cég birtokolja a papírok jelentős részét, a jelentős eladásokkal pedig megmozgatná a piacot. Tehát, hogy úgy mondjam, egymás kezét fogjuk ebben az ügyben. Mi rájuk vagyunk utalva, de ők is ránk" - fejtette ki a szimbiózisról az álláspontját az ÁKK vezérigazgató-helyettese.

A Franklin Templeton a magyar államadósság 10 százalékát birtokolja - a teljes vagyonát tekintve mindössze 2 százalék erejéig tart magyar eszközöket a portfoliójában.

Borbély táékoztatása szerint a teljes magyar devizaadósság átlagos futamideje jelenleg közel 7 év, a forintadósságé 3,2 év. A külföldiek kezében lévő forintadósságnak pedig 3,8 - 3,9 év az átlagos lejárati ideje. A jelenlegi költségvetési adósságállománynak körülbelül 60 százaléka forint-, 40 százaléka devizaalapú. Az ÁKK illetékese megjegyezte: az elmúlt időszakban valamelyest csökkent a kamatkiadások GDP-hez mért aránya. Most 3,5-4 százalék közötti GDP-arányosan a kamatfizetési arány, ha ez csökkenni tudna, az sokat jelentene a költségvetésnek. A pénzügyi mozgásteret az segítené igazán, ha a gazdasági növekedés beindulna - jegyezte meg.

Arra a kérdésre, hogy egyesek szerint túlárazottak az állampapírok, és hogy az állam valóban elszippantja-e a megtakarításokat a kereskedelmi bankok elől, Borbély a következőket mondta: "hogyha a hozamszinteket nézzük, akkor inkább úgy fogalmaznék, hogy a versenyképes árkategóriákba kerültek az állampapírok, egyébként úgy gondolom, hogy ha a bankokat sértené ez a helyzet és szükségük lenne nagymértékű betétgyűjtésre, akkor természetesen másképp áraznák a saját betéti kamataikat, márpedig ugye mindenki arról beszél, hogy a betéti kamatok jelentősen leestek, és hogy ez nemcsak az állampapírt érintette."

Az idei év nyertesének az ÁKK vezérigazgató-helyettese a befektetési alapokat nevezte, amelyek az alapkamat jelentős csökkenése miatt még az állampapíroknál is nagyobb lakossági megtakarítást mozgattak meg.