A 908 milliárd eurós keretköltségvetés ügyében a javaslattevő szerepkört betöltő bizottság mellett egyezségre kell jutnia a tagállamok kormányait képviselő Tanácsnak, valamint az Európai Parlamentnek (EP) is.

Tavaly novemberben és idén februárban az uniós országok vezetői két rendkívüli értekezletet szenteltek a kérdésnek. Februárban sikerült is megállapodniuk, de az EP nem hagyta jóvá a számokat. A mostani egyezség néhány órával a félévzáró brüsszeli EU-csúcstalálkozó előtt született meg Barroso, Martin Schulz EP-elnök, valamint az EU soros elnökségét e hónap végéig ellátó, a Tanács nevében eljáró Enda Kenny ír miniszterelnök között.

Barroso szerint a kompromisszumos büdzsékeret hasznára lesz az európai polgároknak és az európai gazdaságnak, hiszen megteremti a növekedés pénzügyi alapjait. Schulz azt mondta, a maga részéről el tudja fogadni a végül kialakított költségvetési kereteket, és ennek érdekében igyekszik majd latba vetni befolyását a parlamentben, amely júliusban szavaz az előterjesztésről.

Kenny szerint az alku létrejötte fontos fejlemény az 500 millió uniós polgár, de még inkább a köztük levő 26 millió munkanélküli számára, hiszen hatékony munkahelyteremtő programokhoz biztosít pénzügyi forrást.

A hivatalosan "többéves pénzügyi keretnek" (angolul: Multiannual Financial Framework, MFF) nevezett keretköltségvetésből az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest sokat lefaragtak annak nyomán, hogy a néhány jómódú nettó befizető - vagyis a közös költségekhez nagyobb összeggel hozzájáruló, mint amennyi uniós támogatáshoz hozzájutó - tagország azzal érvelt: a gazdasági válság idején a tagországokban takarékossági programokat hajtanak végre, ezért spórolnia kell az EU-nak is.

Az EP-képviselők körében ugyanakkor sokkal nagyobb visszhangra találtak azok az érvek, miszerint pénzügyi ösztönzők alkalmazása nélkül soha nem fog beindulni a hőn áhított növekedés. Az EP emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években rendre elmaradás mutatkozott a tényleges kifizetésekben a finanszírozási kötelezettségvállalásokhoz képest, márpedig az uniós költségvetésnek kötelező módon egyensúlyt kell mutatnia.

A mostani megállapodásban kialkudott 908 milliárd euró nem tér el a februári főösszegtől, de a parlament olyan engedményt csikart ki, ami lehetővé teszi, hogy az egyes években fel nem használt pénzeket ne térítsék vissza a tagállami költségvetéseknek, hanem vigyék át a következő év uniós költségvetésébe. Ezzel a tényleges kifizetések az eddiginél közelebb kerülhetnek majd az elvileg megszabott finanszírozási felső határokhoz.