A munkaügyi perek 70 százalékát a munkavállalók indítják a munkaviszonyuk megszüntetése miatt. Leggyakrabban a megszüntetés indokának valóságát és okszerűségét vitatják az alkalmazottak, de gyakori emellett a diszkriminációra és a joggal való visszaélésre hivatkozás is.

A Kúria joggyakorlat-elemzésének meglepő eredménye, hogy a 2011 és 2015 között vizsgált 310 per csak 20 százalékában állapították meg a bíróságok jogerősen - a joggal való visszaélés tilalma kapcsán - a munkáltatók jogellenességét. Ezek között csak két olyan per volt, amely a munkavállalóval szemben indult joggal való visszaélés miatt - mondta a lapnak Hajdu Edit kúriai tanácselnök.

Kapcsolódó

A perekben a joggal való visszaélés esetén a sértett fél csak kártérítést kérhet, és nem kérheti a jogviszonya helyreállítását, vagyis azt, hogy egy nyertes per esetén helyezzék vissza az állásába. "Nem titkolt szándékunk, hogy a jogalkotókra nyomást gyakoroljunk, hogy ezeknél az eseteknél az eredeti munkakörbe visszahelyezést ismét vegyék bele a Munka törvénykönyvébe" - hívta fel a figyelmet a tanácselnök.

Ha a létszámcsökkentés jogszerűsége megállapítható, de a munkavállaló arra hivatkozik, hogy munkaviszonyának megszüntetése bosszúból, ártási szándékból történt, és ez bizonyítható, akkor a joggal való visszaélés megállapítható. De a mostani esetszámok azt tükrözik, hogy ezt sokszor nem sikerült bizonyítaniuk a munkavállalóknak a peres ügyekben - húzta alá.