A parlament gyorsított eljárásban tárgyalja a jövő évi harmadik adócsomagot. A gyorsított eljárás lényege, hogy nem is kerül a szakbizottságok elé javaslat, hanem mindent a parlament törvényalkotási bizottsága bonyolít - ami egy adótörvény esetében meglehetősen furcsa eljárás.

A gyorsított eljárás másik következménye, hogy a képviselőknek alig egy napjuk volt módosítások benyújtásra. Ezzel viszont éltek is az MSZP-s képviselők.

Az ellenzéki frakció tagjai megnyitnák 2017-es költségvetés módosítását, még pedig a nyugdíjemelések miatt. A nyugdíjtörvény szerint ugyanis a januári nyugdíjelmés mértékét az adott évi költségvetés tervezetében kell szabályozni. A júniusban elfogadott törvény 0,9 százalékos nyugdíjemelést javasol januártól, mert a tavasz folyamán a Nemzetgazdasági Minisztérium azzal számolt, hogy az egész éves infláció ekkora lehet. Azóta azonban kiderült, hogy az infláció 2-3 százalékos tartományba is kerülhet 2017-ben - igaz, a kormány még nem módosított az inflációs prognózisán.

Azonban a kormány is érezte, hogy a 0,9 százalékos nyugdíjemelés nem jól kommunikálható még az elmúlt években kialakult alacsony inflációs környezet ellenére sem.  Erre reagálva jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy januárban nem 0,9 hanem 1,6 százalékos emelés lesz. Hogy a kabinetnek miként jött ki az 1,6 százalékos emelés mértéke, arról nem szól a fáma, hisz az MNB hivatalos inflációs prognózisa is 2,3 százalékos pénzromlást jósol 2017-re.

A MSZP-s képviselők mostani módosítása azonban arra tesz javaslatot, hogy a parlament emelje 3,2 százalékra a januári emelés mértékét, mert a "nyugdíjasok többet érdemelnek" és a korábban megszüntettet - a béremelkedést is figyelembe vevő - svájci indexálást alkalmazva ekkora emelés lenne indokolt.

A kormánytöbbség a korábbi szokások szerint az MSZP-s javaslatot valószínűleg leszavazza.