A magyarok mintegy 58 százaléka azért nem tesz félre az időskori évekre, mert - az emelkedő nyugdíjkorhatár miatt - egyáltalán nem számít rá, hogy megéli a nyugdíjas éveket - olvasható ki az OTP öngondoskodási indexből. Az OTP Nyugdíjpénztár szerint azonban könnyen elszámolhatja magát, aki ilyen logika alapján dönt.

A Finn Nyugdíjközpont idei elemzése szerint a következő években valóban tovább nőhet a nyugdíjkorhatár az OECD országokban. Előrejelzésük szerint 2050-re Dániában kaphatnak legkésőbb öregségi nyugdíjat a munkaerőpiacot elhagyók, mivel addigra 72 év körül lesz a nyugdíjkorhatár az országban. A svéd és norvég nyugdíjasok ennél jobban járnak, ők már 61, illetve 62 évesen elkezdhetik kipihenni a munkával töltött évek fáradalmait.

Kapcsolódó

A jelentés szerint Magyarországon 65-66 év körül lesz a nyugdíjkorhatár a következő évtizedekben (jelenleg a magyar korhatár fokozatosan közelíti a 65 évet, idén a 63,5 évnél jár - a szerk.). és így - a folyamatosan emelkedő, születéskor várható átlagos élettartamot figyelembe véve - jó néhány évre elegendő vagyont kell felhalmozniuk azoknak, akik anyagi biztonságban szeretnék tölteni a nyugdíjas éveiket.

Csak minden második magyar számít arra, hogy kizárólag a nyugdíjából meg tudna élni. A hosszú távú anyagi kockázatokat mérlegelve a legtöbben még mindig attól tartanak, hogy az állam elveszi a nyugdíjcélú megtakarításokat, ez a válaszadók 42 százalékát aggasztja komolyan - derült ki a K&H felméréséből.

Akár 10-15 millió forintos megtakarításra is szüksége lehet annak, aki az aktív években megszokott életszínvonalon szeretné élni a nyugdíjas éveit. Ez az összeg első hallásra soknak tűnhet, azonban a mai húszas éveik végén, harmincas éveikben járó munkavállalók folyamatos megtakarításokkal összegyűjthetik a szükséges vagyont - véli Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.

A 2011 óta készülő OTP öngondoskodási index eredményei alapján három fő ellenérvet sorolnak fel az aktív keresők az egyéni, nyugdíjcélú öngondoskodással szembe:

  • túlságosan távoli cél,
  • vitatott felelősségi körök (2016-ban a megkérdezettek 73 százaléka válaszolta, hogy kizárólag az állam feladata biztosítani a lakosság időskori anyagi biztonságát),
  • nyugdíjas évek eltűnése a folyamatosan emelkedő nyugdíjkorhatár és az ennél alacsonyabb átlagéletkor miatt.

A KSH adatai szerint 2015-ben a születéskor várható élettartam férfiaknál 72, míg a nőknél 78 év volt. A trendek alapján Magyarországon ez az érték 2050-re szinte biztosan meghaladja mindkét nemnél a 80 évet.