A FAZ Rossz fény vetül a magyar jegybankra címmel közölte Michaela Seiser írását, aki kiemelte, hogy az MNB-nek olyan alapítványai vannak, amelyekre a korrupció és a jegybankok számára tiltott monetáris finanszírozás árnyéka vetül. "Máshol elképzelhetetlen lenne", hogy a jegybank alapítványokat működtessen, és az is "párját ritkítja", hogy az ország gazdasági teljesítményének 1 százalékával felérő összeget áramoltatnak ezekbe a szervezetekbe.

Elemzőket idézve azt írta, hogy az alapítványok "példaszerűen" képviselik "az átláthatatlanság és a meggazdagodás rendszerét", amely Orbán Viktor kormányfő tevékenysége alatt kifejlődött. (A magyar helyzet mutatja, miért kell az EU-nak jobban figyelnie Kelet-Európára.)

Kapcsolódó

A Deutschlandfunk Európa ma című magazinműsorában A bűnbaknak elege van címmel közölt összeállítást a kormány és az Európai Parlament (EP) viszonyáról, megszólaltatva az EP költségvetési ellenőrző bizottságának elnökét. Ingeborg Grässle elmondta: leginkább az a kérdés foglalkoztatja, hogy miként lehetséges, hogy az európai uniós források felhasználására kiírt pályázatok 36 százalékán csak egy ajánlattevő indul.

Legutóbbi magyarországi látogatásáról elmondta, hogy jól, de nem szívesen emlékszik az útra. A többi között megjegyezte, az EU-s források felhasználását intéző állami intézmények "sajnos megtagadták az együttműködést" a bizottság küldöttségével.

A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa jelezte, hogy újabb látogatást tehetnek Magyarországon. Hozzátette, hogy elszomorítják a magyarországi fejlemények, ha felidézi, mit is jelentettek a magyarok korábban a németeknek. A vasfüggöny lerántása és a berlini fal ledöntése révén "végtelenül sokat köszönünk a magyaroknak", most viszont az állam által vezérelt korrupció és egy "megromlott rendszer" gyanújával kell szembesülni, így "csak azt tudom mondani, hogy ezt ki kell vizsgálni" - emelte ki Ingeborg Grässle.

A kép forrása: Napi.hu/Szabó Dániel