A KSH előzetes becslése szerint az éves GDP-növekedés üteme 2016. II. negyedévében 2,6 százalékra gyorsult, így az első negyedéves lassabb növekedés átmenetinek bizonyult. Bár a KSH az első becslésben még nem publikálja részletesen a növekedés összetevőit, valószínűsíthető, hogy termelési oldalról a növekedéshez - az első negyedévvel szemben - egyaránt hozzá tudott járulni a mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltató szektor, míg fékezte azt az építőipar gyengébb teljesítménye, amely az uniós források átmenetileg lassabb lehívásához köthető - olvasható a cég elemzésben.

Felhasználási oldalon vélhetően a fogyasztás és a nettó export húzta a GDP-t, míg a beruházások (szintén az új uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódóan) lassították a növekedést. A fogyasztás növekedését a kedvező munkaerő-piaci folyamatok (alacsonyabb munkanélküliség, magasabb bérek) magyarázzák, amelyek (a személyi jövedelemadó csökkentésével együttesen) a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének emelkedéséhez vezettek. Ebből az is következik, hogy a fogyasztás növekedése nem a lakosság eladósodásán keresztül történt. A nettó export valószínűsíthető bővülése az ipar kedvezőbb teljesítményével magyarázható.

Bár az év második felében várható folyamatok pontosabb előrejelzéséhez a részletes adatok ismeretére van szükség, a gazdaság éves növekedési üteme összességében meghaladhatja a 2 százalékot - írja  a Századvég. Varga Mihály nemzetgazdasági minisztere szerint tartható a kormány 2,5 százalékos gazdasági prognózisán.