Remélem, hogy csak nagyon alultervezte a személyi jövedelemadó bevételeket a nemzetgazdasági tárca, mivel a 2013-hoz képest kismértékű növekedés nagyon alacsony béremelési szándékot jelez - kommentálta a Napi Gazdaságnak Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke. Ugyan a kormánynak csak kisebb befolyása van a versenyszféra béremelési terveire, azonban ez a kismértékű növekedés nem kifejezetten a munkavállalóknak kedvező üzenet. Azt szintén nem tartja a munkavállalók számára kedvező fejleménynek, hogy jövőre a tervek szerint 3 milliárd forinttal csökkenne az álláskeresési támogatásokra szánt összeg. Igaz, új jogcímmel is bővül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA): jövőre 10 milliárdot tervez a kabinet az EU által szorgalmazott Ifjúsági Garancia program előfinanszírozására. Pataky szerint mindenesetre több szempontból is nagyon érdekes költségvetési tervezet a most benyújtott verzió, kérdés mennyire lesz majd tartható.

Az egyik legmeglepőbb változásnak azt tartja, hogy eleve deficitesre tervezik a Nemzeti Foglalkoztatási Alap működését, holott az elmúlt években mindig szufficites volt az alap. A jövő évi deficit vélhetőleg abból adódik, hogy a kormány az alapból finanszírozná a Munkahelyvédelmi Akcióterv járulékkedvezményeinek nyugdíj- és egészségbiztosítási alapokból hiányzó hányadát.  Az utóbbi években egyébként rendre a munkavállalói befizetések adták az NFA költségvetésének nagyobb hányadát, tekintve, hogy a munkaadók széles körű, foglalkoztatáshoz kötődő járulékkedvezményeket vehetnek igénybe.

Újabb járulékemelés jön?

Egyelőre az sem ismert, és a büdzsé tervéből sem derült ki, hogy honnan lenne meg a költségvetési fedezete a kiskeresetűek családi adókedvezményének munkavállalói járulékokra való kiterjeszthetőségének, amit jövőre vezetne be a kabinet. Remélhetőleg a szükséges pluszbevételt nem a munkavállalói járulékok emelésével szeretné előteremteni a kormány  - tette hozzá Pataky.

A cégek által fizetendő szakképzési hozzájárulásból több mint kétmilliárddal nagyobb bevételre számít a kormány 2014-ben, miközben egymilliárddal csökkenti a szak- és felnőttképzési támogatásokra fordítható keretet - a különbözet vélhetőleg a költségvetés bevételeit növeli. A foglalkoztatással kapcsolatos munkaadói terhek közül 2014-ben is változatlanul 65 milliárd forintnyi bevételre számít a büdzsé a rehabilitációs hozzájárulásból, míg a korkedvezmény-biztosítási járulékból 19,18 milliárdra.

Vagyis ez utóbbi alapján egyelőre nem várható, hogy viszonylag rövid időtávon megoldódjon a korkedvezményes nyugdíjazás problémája. Legutóbb a Liga Szakszervezetek szorgalmazták, hogy mielőbb tárgyalni kívánnak a kormánnyal a korkedvezményekről. Tavaly egyébként 2015-ös határidőt jelölt ki a kabinet, hogy addig felülvizsgálják a munkavégzés közbeni, a dolgozók egészségét veszélyeztető kockázatok miatt korkedvezményre jogosító munkaköröket, illetve átdolgozzák a kapcsolódó nyugdíjszabályokat. Akkor az EMMI és az NGM csak annyit közölt a határidőváltozás kapcsán, hogy dolgoznak a részleteken. Azóta azonban sem a nyilvánosság, sem a szakszervezetek, vagy munkáltatói érdekképviseletek nem kaptak a munka előrehaladásával kapcsolatos újabb információt.