Változnak jövőre a legnagyobb adózói körbe kerüléshez s az ezzel járó gördülékenyebb, egyedi, költségtakarékos adóadminisztrációhoz szükséges értékhatárok. A kormány tervei szerint a következő évtől csak azok a cégek (köztük a bankok és a részvénytársasági formában működő biztosítók) kerülhetnek a KAIG-hoz, amelyek az adóévet megelőző második évben, vagyis 2001-ben legalább 11,5 milliárd forint nettó árbevétellel rendelkeznek. Ez az értékhatár 500 millióval magasabb a jelenleginél. A korábbiakhoz hasonlóan ezúttal is a feltételek között szerepel az adófizetés, ám annak alapja változik. Míg korábban a költségvetési támogatással csökkentett, nettó módon számított összes adókötelezettséget vette figyelembe a törvény, a jövő évtől az adózó bruttó módon számított, vagyis a költségvetési támogatással növelt összes adókötelezettsége lesz az alap, melyben a befizetendő, illetve az előzetesen felszámított és levonható áfa értékei közül a nagyobb abszolút értéket kell figyelembe venni. Az így kapott adóteljesítménynek pedig legalább 1,8 milliárd forintnak kell lennie. A most is érvényes, de másként számolt adókötelezettség értékhatárát 1,2 milliárd forintban állapították meg. Kikerülne viszont a szabályozásból az a passzus, amely az általános forgalmi adó visszaigénylését is a feltételek közé sorolta. Idén ugyanis a minimálisan 1,2 milliárd forint adót visszaigénylő is kiemelt adózónak számít. Szintén változás, hogy a bankokon és a részvénytársasági formában működő biztosítókon kívüli pénzintézeteknek már nem 700 millió, hanem 1,8 milliárd forint adóteljesítményt kell felmutatniuk, természetesen az új számítások alapján. A tervezet figyelembe veszi a naptári évtől eltérő üzleti évet választók helyzetét (ilyen például a tőzsdei társaságok közül az Egis), számukra a nettó árbevételi értékhatárt nem írja elő kötelezettségként. Az adóteljesítményt pedig úgy kell esetükben kiszámolni, hogy az összeg a társasági adó, az osztalékadó, a turisztikai hozzájárulás és a szakképzési hozzájárulás nélkül érje el az 1,7 milliárd forintot. A kormány tabula rasát kíván teremteni a kiemelt adózói körben azáltal, hogy a következő évtől csak az új paramétereknek megfelelő társaságok tartozhatnak a KAIG-hoz. A hatályos szabályozás szerint annak a cégnek, amelyik az adóév első napján megfelel a feltételeknek, az adóztatásával összefüggő feladatokat három adóéven keresztül akkor is a kiemelt adózók igazgatósága látja el, ha az időszak alatt az adóbevallása szerint nem felelne meg a kritériumoknak. Az a társaság, amelyik tavaly került be a kiemelt adózók közé, a korábbi előírások alapján három évig biztosan a KAIG-hoz tartozott volna, ám miután a változó feltételeknek már nem felel meg, kiesik a körből. A PM szerint ez nem szerzett jog, így elvesztése sem ütközik törvénybe. Az új szabályozás is meghagyja a három évre szóló belépőt, de csak a változó feltételeknek megfelelő cégeknek. Sőt, bővíti a kört azokkal, amelyek jogutódlással (de nem szétválással) jönnek létre, s a jogutód adózó fővárosi vagy Pest megyei székhelyű, és jogi személyiséggel rendelkezik. A PM szerint a korábbi mérőszámok nem tükrözték megfelelően az adókapcsolatok nagyságát. Az új mutatószám ugyanakkor lehetőséget ad a kiemelés és a kockázatkezelés közötti összhang biztosítására is. A pénzügyi szektor egyelőre vajmi kevés információval rendelkezik ez ügyben. Egyes vélemények szerint a nagy adózók adózásban betöltött jelentős szerepe elégséges ahhoz, hogy az esetleg kedvezőtlen változásokat kilobbizzák a javaslatból.3