Nem akarnék visszamenni januárig, amikor a piac ideges volt és azt tapasztalta, hogy viszik ki a pénzt a magyar háztartások, ilyen 2009-ben sem volt - mondta Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. kötvényüzletág-vezetője a Portfolio.hu által szervezett Budapest Economic Forumon. Elismerte, túl hamar kezdte el venni az eurós magyar állampapírokat - nem gondolta volna, hogy a forintkötvény hozama fölé tud kerülni ennek a hozama. A kormányzat nagyon sokat tanult ebből az esetből, végre megértették, hogy a piacnak van tűréshatára, ami nem a profi befektetők ügye, hanem a vállalatok és a háztartások is képesek lábbal szavazni, ami sokkal csúnyább véget érhet, mint egy normál választás.

Marginális szerep, fókuszban a CDS-piac

Szálkai András, a Raiffeisen Capital Management portfólió menedzsere szerint 1994-ben a magyar részvények súlya az általa is kezelt alaphoz hasonló instrumentumban 30 százalék volt, míg ma ez mindössze 2 százalék. Ha tehát a magyarországi részvénypiac 5 százalékkal esik, a portfólióban meg sem érződik, szinte hibahatáron belül van - nem beszélve a globális benchmark feltörekvő piaci portfóliókról, ahol a magyar súly mindössze 0,2 százalék. Mindez azt jelenti, hogy bár rajta vagyunk a befektetési térképen, a befektetők számára a magyarországi részvénypiaci válság csak marginális jelentőségű.

A kötvényalapokban viszont nagy a magyar eszközök a súlya, van ugyanis egy nagy külföldi befektető, ami túlsúlyozta Magyarországot (a szakember minden bizonnyal a Templetonra gondolt - a szerk.), míg a többi szereplő alulsúlyozta, most ők pánikvételeket hajtanak végre - hívta fel a figyelmet Tóth Gyula, az Ithuba Capita portfólió menedzsere. Ezt szerinte az is hajtja, hogy novembertől tilos lesz olyan CDS-pozíciót tartani, ami mögött nincs kötvénytulajdon. Tóth Gyula szerint jelentős mennyiségű külföldi alap ragadhatott be CDS-vásárlási pozícióba, amiből csak kötvényvásárlással tud kijönni, mert az elmúlt egy-két hétben gyakorlatilag eltűnt a likviditás a CDS-piacról. Aláhúzta: nem a magyar helyzet gyors javulásáról vagy a gyors IMF-megállapodással kapcsolatos reményekről van tehát szó, nem ezek hajtják a magyar eszközök iránti vételi kedvet. A piac így leginkább technikai okok miatt teljesít így, nem az IMF-megállapodás hozza lejjebb a hozamokat. Ha pánikhelyzet van, két hét alatt meglehet a megállapodás, de ha szerencsésen alakul a helyzet, akár a választásokig elhúzható az ügy. Hozzátette: a jelenleginél is lejjebb mehetnek a hozamok, ha kiárazódnak az eurózóna széthullásával kapcsolatos félelmek.

Kibírjuk IMF nélkül is

Orbán szerint a közeljövőben is működni fog a kamatkülönbözetre játszó carry trade, egy magasabb növekedési pályán megnőne a részvények iránti kereslet, de erről nincs szó, így a forint ebből az irányból támaszt kap. Az IMF-megállapodás abban segítene - értett egyet Orbán és Tóth -, hogy a viszonylag erős forint és alacsony felárak fenn tudjanak maradni és stresszhelyzetben is állni tudja a sarat, egyébként a helyzet meglehetősen törékeny. A befektetőknek arra is figyelniük kellene, hogy milyen a kormány és az IMF viszonya, azaz a kabinet és a helyes gazdaságpolitika iránti elkötelezettsége. Ebben a tekintetben igenis orientálják a befektetőket az IMF-fel kapcsolatos kormányzati újsághirdetések.

Miért kéne magyar részvényt venni?

Szálkai András úgy vélte, túl van dramatizálva a helyzet, a befektetők megunták az IMF-megállapodással kapcsolatos spekulálást, de a piaci konszenzus az, hogy csupán a finanszírozást tekintve rövid távon nincs szükség a paktumra. Egy megállapodás mindenképp segítene, de meglátjuk, a kormánynak milyen politikai érdekei vannak ezen a téren. Valószínű, hogy az európai válság további fejleményei is beleszólnak ebbe, ez a kiszámíthatatlanság hat majd a magyar döntésekre is. A kockázati felár csökkenése be fog árazódni vagy már be is árazódott, ám a részvénypiaci befektetők számára előtérbe fog kerülni, hogy miből is fog származni a tőzsdei cégek nyeresége, ha nincs gazdasági növekedés Magyarországon. Ebből a szempontból a magyar tőzsde gyengén áll, ezért korlátolt lehet csak az emelkedés még egy IMF-megállapodás létrejötte esetén is - vélte Szálkai. Van persze olyan papír, amiben van fantázia, de neveket nem említett. Annyit azoban hozzátett: 4-5 részvény van, ami európai befektetőknek is megfogható méretű, ezekből kell portfóliót összeállítani. Ahhoz, hogy a befektetők a jelenleginél magasabb pozíciót felvegyenek, ahhoz is kellene IMF-megállapodás, de az adópolitikában is szükség volna változásra, hogy Magyarország kimozduljon a holtpontról. A külföldi befektetők továbbra is keresi a konvergenciát, és amint látszódik valami perspektíva, megindulhat a felzárkózás.

Rögtön jöhet az MNB-kamatemelés?

Nem sikerült úgy kamatot csökkenteni, hogy ne hiteltelenítse az MNB-t, de ez a hitelességi deficit nem ütött vissza rövid távon a forintra. Stresszhelyzetben fog kiderülni, hogy mennyire hiányzik ez a hitelesség - fogalmazott Orbán. Kérdés, hogy a monetáris tanács megérzi-e, mikor kell megállni a kamatcsökkentésekkel.

Tóth szerint utólag kiderülhet, hogy volt törés az inflációs célkövetés rendszerében, hiszen a stáb emelkedő inflációs előrejelzése dacára csökkentették az alapkamatot. Ha megfordul a piaci trend, rögtön következhet a kamatemelés, ahogyan az Lengyelországban is bekövetkezett.

Ki vegyen magyar eurós államkötvényt?

Sikeres lehet az eurós államkötvény, ha nem is annyira, mint az inflációkövető forint instrumentum volt - vélekedett Orbán Gábor. Ami a külföldi befektetőket illeti, elveheti a kedvüket, hogy a papírok a magyar jog szerint lesznek kibocsátva, ez zavarni fog egyeseket, valamint az amerikai befektetői kör, amelyik épp bevásárol, inkább a dolláreszközöket keresi. A hazai intézményi kör viszont vehet belőle, ha passzol a portfólióba.

Tóth Gyula szerint a külföldi befektetők leginkább inflációkövető forint állampapírt vennének, ha megnyitnák előttük ezt a lehetőséget, ugyanis az 5 százalékos reálhozam a legmagasabb a világon. Az eurós instrumentum viszont nem vonzó, hiszen a reálhozamból levéve a magyar hitelkockázati felárat, nulla vagy negatív hozam jön ki, így inkább az olasz inflációkövető kötvény a vonzóbb.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!