Az őszi mézkampányt az Agrárminisztérium (AM), az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) indította. A kampány során két hónapon keresztül elsősorban a kisgyermekes családokat célozzák meg, hiszen a méz az egészség megőrzésében pótolhatatlan táplálék - derült ki a rendezvényen.

Bross Péter, az OMME elnöke érdeklődésünkre elmondta: Magyarország méz nagyhatalom, a magyar méhészek háromszor annyi mézet termelnek, mint amennyit a hazai piacon elfogyasztunk. A méhészek 99 százaléka ugyanakkor kénytelen mézével a nagybani piacon megjelenni, azaz méz felvásárlóknak adják el terméküket, akik továbbadják azt az exportőröknek. A magyar méz végül 300 kilogrammos hordókban, homogenizálva jut ki külföldre. A jelenlegi piaci helyzet olyan, hogy az unióban termelt méz nem kell Nyugat-Európában, egyszerűen azért, mert drágább, mint a harmadik országokból - főleg Ukrajnából és Ázsiából, utóbbin belül is Kínából - beáramló méz.

Kapcsolódó

Furcsa helyzet állt tehát elő - fogalmazott Bross Péter. Az EU félig önellátó mézből, mivel mintegy 550 ezer tonna fogy el belőle, de mindössze 260-280 ezer tonnát termel meg. Ennek következtében az unió a világ legnagyobb mézfelvevő piaca. Az uniós felesleget - ami főként hordókban jelentkezik, leginkább kelet-európai és spanyol termelőknél - jelenleg nem vásárolják meg a nyugati termelők, mert csak az olcsó mézet veszik, aminek a minősége éppen, hogy megfelel az előírásoknak. A világpiacon csökken a méz ára, Magyarországon várható emelkedés, mert közepes termés lett és a közvetlenül mézüket értékesítő méhészeknek tavasz előtt el fog fogyni a mézük, ezért ők biztosan árat fognak emelni. Azok a méhészek azonban, akik nagyban adják el a mézüket, napjainkban értékesítési problémákkal küzdenek napjainkban a fenti okok miatt.

Az EU által elfogadott új magyar méhészeti nemzeti program az előző ciklushoz képest több mint 20 százalékos többlettámogatást tesz lehetővé a következő három évre, közel 6 milliárd forint együttes hazai és uniós forráskerettel - mondta a rendezvényen a maga is méhészettel foglalkozó Nagy István agrárminiszter. Emellett a magyar méhészek az idén méhcsaládonként 500 forint jövedelempótló támogatáshoz jutnak, jövőre ezt 1000 forintra emelik - tette hozzá a tárcavezető.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a méhészeknek kiegészítő támogatásra van szükségük, ezt képviselni fogják európai uniós szinten is. Nagy István kiváló kezdeményezésnek nevezte az OMME mézesüveg és zárszalag bevezetését, amelynek köszönhetően egyértelműen beazonosítható a méz származása. Az agrártárca elsőként csatlakozott a mézes reggeli programhoz, jelenleg több mint 166 ezer gyerek él ezzel a lehetőséggel - tette hozzá.

Az eseményen kiderült még, hogy Magyarországon a méhészetek körülbelül 1,2 millió méhcsaládot tartanak, az éves méztermelés az elmúlt tíz évben 15-30 ezer tonna között alakult az időjárás és egyéb körülmények függvényében. A mézexport tavaly közel 23 ezer tonna volt, 400 tonna behozatal mellett. Az Európai Unióban 600 ezer méhész felügyel mintegy 15 millió méhcsaládot. Az unióban évente átlagosan megtermelt 250 ezer tonna mézből Magyarország 10 százalékkal részesedik.

A világban összességében 3 millió méhész dolgozik. Dél-Amerikában 7 millió, (Argentínában 2 millió) méhcsalád szorgoskodik. Az Egyesült Államokban a 20 éve még 8 millió méhcsalád száma mostanra 2,5 millióra csökkent. Az Ázsiában található, összességében 13 millió méhcsaládból 7 millió Kínában gyűjti a nektárt. Afrika sem marad saját méz nélkül: a mintegy 14 millió család azonban keveset termel, mivel ott nem a modern, kaptáros formát alkalmazzák, így viszont sok viasz marad. Ebből következően azonban Afrika a világ legnagyobb viasztermelője.

A világ méztermelése 1997 óta mintegy 20 százalékkal bővült. Az EU-ban átlagosan 80-90 dekagramm az egy főre jutó éves fogyasztás - akár csak nálunk - de Görögországban például 1,5, Németországban pedig 1,3 kilogramm ugyanez a mutató. A világszerte évente előállított 1,6 millió tonna mézből mintegy 550 ezer tonna kerül be a nemzetközi kereskedelembe, azaz átlagosan a méz kétharmada marad "otthon", ezt a mennyiséget helyben fogyasztják el. Hazánkban ez az arány nagyon másként alakul, a megtermelt méz körülbelül 80 százaléka kerül határainkon túlra, ezzel Magyarország 4 százalékkal részesedik a világ mézkereskedelméből. Mindez nagyjából ezer főállású, kilencezer másodállású és körülbelül ötezer hobbiméhésznek köszönhető. Az utóbbiak által termelt méz egyébként alig jelenik meg a kereskedelemben.