A várakozásokhoz képest októberben megugrottak a fogyasztói árak. Május óta a 3-4 százalékos szint között keresi helyét az árindex, de a mostani 3,9 százalékos infláció után, hogy már az áfaemelés nélkül is visszaugrik a mutató 4 százalék fölé.
Egyedi hatások sorozata
A hatósági drágítások sorozatának nagy szerepe van az árindex eltérítésében. Most a szociális alapú gázár- és távhőár-támogatás megszűnése emelte meg a vártnál jobban a szintet, így az év végére, a korábban várttal szemben 4 százalék fölé emelkedhet az infláció - véli Barta György, a CIB Bank közgazdásza. A jövedékiadó-emelés ugyanis novembertől terhelheti majd a fogyasztók tárcáját. Az idei éves átlag a Napi-konszenzus szerint még éppen, de 4 százalék alatt maradhat.
A népegészségügyi adók bevezetése is további terheket jelent, majd januártól a hozzáadottérték-adó 5 százalék fölé emeli az inflációt - számolt Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ezt követően azonban már fokozatos lehet a drágulási ütem mérséklődése, így a 2012-es éves átlag 4,2 százalék lehet és 2013 első negyedére ismét elérhetővé válhat a 3 százalék. Idénre a Napi-konszenzus 4 százalék alatti értéket vár.
A benzin és az új ruhák is meglephették az elemzőket
A ruházkodás szezonális árai a vártnál nagyobb ütemben emelkedtek októberben. A szeptemberi adatokkal egybevetve ugyanakkor cseppet sem kiugró az érték, sőt. A kilencedik-tizedik hónapban együtt 6,2 százalékkal emelkedtek itt az árak, ami az elmúlt évek legalacsonyabb szintjének számít.
A szezonális drágulás ugyanis az adatgyűjtések és az új kollekció megjelenése miatt egyszerre jelentkezik a két hónapban, ezért együtt érdemes kezelni a kettőt. A szeptemberi emelkedés pedig kiugróan alacsony volt, így várni lehetett, hogy októberben egy átlagosnál nagyobb emelkedésre lehet számítani. Ehhez képest az októberi számok nem is voltak kirívóak.
A ruházat őszi szezonális drágulása
(előző hónap azonos időszaka = 100)
A benzinár emelkedést a gyenge árfolyam meglendítette. Az MNB adatai szerint októberben egy hónap alatt több, mint 4 százalékot gyengült a forint az euróval szemben, a tizedik havi átlag szerint egy euró 296,5 forintba került. A KSH adatgyűjtése ugyan a hónap közepére véget szokott érni, de ez a nagyságrend ennél csak magasabb lehetett (szeptemberben a gyengülés ugyanis 4,5 százalék volt).
Az árak megugrását még technikai hatások is hajtották. Egy éve ugyanis 0,8 százalékkal csökkent egy hónap alatt a járműüzemanyagok ára, most pedig 2,7 százalékos volt a növekedés. Így egy év alatt 17,8 százalékkal növekedtek az árak a szeptemberi 13,8 százalékhoz képest.
A járműüzemanyag áralakulása
(előző hónap azonos időszaka = 100)
A fogyasztók maguk szorítják le az árakat
A kereslet azonban még mindig gyenge és nem enged teret az áremeléseknek. Az árfolyamgyengülés a devizahitel törlesztőrészleteinek emelkedésén keresztül folyamatosan szívja el a fogyasztásra megmaradt összeget és ez elsősorban a szolgáltatásoknál és az ipari termékeknél jelenik meg. Utóbbinál bár a vállalatok nem képesek a kurzus változásából eredő többletköltségeket lenyelni, a kereslet hiánya erős termékszerkezet-váltásra kényszeríti őket rá és az olcsóbb áruk behozatala felé mozdulnak el.
Nagy változást várhatólag a minimálbér-emelés sem hoz majd, nem várható lényegi nyomás a béroldalról - véli Barta.
Mit lép az MNB?
Jelenleg nem a hatósági árak, hanem az árfolyam aggaszthatja leginkább a jegybankot? Az euróval szembeni 310 fölötti szint ugyanis inflációs és pénzügyi stabilizációs szempontból is aggasztó lehet. Az elemzők szerint a monetáris tanács egyelőre még kivár, és ha nem muszáj, nem emel a rátán - véli Samu János, a Concorde makroelemzője. Az elemző év végére azonban még mindig 6,5 százalékos alapkamattal számol, ez alapján a következő két hónapban 50 bázispontos emelés benne van a pakliban.
Londoni elemzők idénre nem számolnak kamatemeléssel.