Ha az év elején megugrik az államadósság, az adósságkezelési szempontból pozitív eredmény, hiszen azt jelenti, hogy kedvező volt a piac, így több értékpapírt lehetett értékesíteni - mondta az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese a Magyar Hírlapnak. Borbély László András a lap szombati számában közölt interjúban kifejtette: a többlet mindig tartalékot képez a későbbi időszak esetleges rosszabb piaci körülményeinek zökkenőmentes áthidalására.

Mint elmondta, 2013 első negyedévében 972 milliárd forinttal nőtt a központi költségvetés adóssága. Ezen belül a forintadósság 399 milliárd forinttal, a devizaadósság pedig 245 milliárd forinttal lett több. Az adósság további növekedését a forint gyengülése okozta, aminek következtében 328 milliárd forint nem realizált árfolyamveszteség keletkezett a teljes adósság mintegy negyven százalékát kitevő devizaadósság-elemben.

Annak, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium prognózisának megfelelően 2013 végére 79 százalék alá mérséklődjön az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, a szakember szerint három feltétele van: a forint ne legyen gyengébb a múlt év végi árfolyamnál, legalább egyszázalékos reálnövekedés legyen, és maradjon meg a szigorú költségvetési politika. Mindezeken felül csökkenést eredményezhet a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapban még meglévő eszközök egy részének értékesítéséből származó bevétel, amelyet a jogszabályok szerint adósságmérséklésre kell fordítani.

A Nemzetközi Valutaalaptól 2008 novemberében felvett hitelből még mintegy 2,4 milliárd eurót kell visszafizetnie az országnak. Az utolsó részlet jövő év tavaszán jár le. Az adósságkezelő már most is rendelkezik a szükséges fedezettel - jelentette ki Borbély László András.

Az ÁKK vezérigazgató-helyettese kitért arra is, hogy a belföldi befektetők szerepe az államadósság finanszírozásában legalább két szempontból kiemelten fontos. Ha a belföldi befektetők finanszíroznak, akkor kisebb a megújítási és a kamatkockázat, ugyanis őket sokkal szorosabb érzelmi motivációk kötik a magyar állampapírokhoz, mint a külföldi befektetőket, így a nemzetközi befektetői hangulat is kevéssé hat rájuk. A másik fontos szempont, hogy a belföldi befektetőknek kifizetett kamat nagy valószínűséggel bent marad az országban, vagyis Magyarországot gyarapítja, akár megtakarítás, akár beruházás vagy fogyasztás lesz belőle.